Az orrszarvúval sétáltak a vízilovak a jéghideg Németországban

Több tízezer évvel tovább éltek vízilovak Közép-Európában, mint eddig gondoltuk: legújabb kutatások szerint a ma Afrikában élő vízilovak közeli rokonai még 47–31 ezer évvel ezelőtt is járkáltak a Felső-Rajna-árok (Upper Rhine Graben) vidékén, amikor már javában tartott az utolsó jégkorszak. DNS-vizsgálatok és radiokarbonos kormeghatározás igazolta, hogy a vízilovak ebben a régióban a feltételezettnél jóval hosszabb ideig élték túl a hideget, ráadásul a mamutokkal és a gyapjas orrszarvúkkal együtt osztoztak a tájon. Az új eredmények alaposan átírják a jégkorszak élővilágának történetét, és arra utalnak, hogy helyenként sokkal változatosabbak voltak az éghajlati viszonyok, mint korábban hittük.

A kihalás dátuma újragondolva

Korábban úgy vélték, hogy a közönséges víziló (Hippopotamus amphibius) mintegy 115 ezer éve tűnt el Közép-Európából, amikor az utolsó melegebb időszak véget ért. Most viszont kiderült, hogy valójában több tízezer évvel tovább fennmaradtak, egészen a weichseli jégkorszak közepéig. A Felső-Rajna-árok üledékrétegeiben pihenő állatcsontok kivételes lehetőséget adnak a múlt vizsgálatára, ráadásul több példányból sikerült is jól elemezhető mintákat venni.

Genetikai és környezeti titkok

A kutatók régi vízilócsontokat vizsgáltak genetikai szekvenálással és 14C-vizsgálatokkal. Az ősi DNS elemzése egyértelműen bizonyította: ezek a jégkorszaki vízilovak a ma élő afrikai példányokkal csaknem azonosak, és ugyanahhoz a fajhoz tartoztak. A radiokarbonos adatok alátámasztották, hogy a vízilovak egy rövid, enyhébb időszakban maradhattak életben Közép-Európában. A teljes genomok elemzése azt mutatta, hogy a populáció rendkívül kicsi volt és elszigetelten élt, miközben mellettük olyan, hidegkedvelő óriások is előfordultak, mint a mamut vagy a gyapjas orrszarvú – szokatlan ökológiai keveréket alkotva.

Újragondolt jégkorszaki ökoszisztéma

A mostani eredmények szerint a vízilovak nem tűntek el az utolsó meleg korszak végén, ezért érdemes újra megvizsgálni más, eddig ismeretlen eredetű vízilóleleteket is. A projekt vezetője szerint a jégkorszak történetében még bőven akadnak meglepetések: a mostani kutatás is bizonyítja, hogy a korszak éghajlata helyenként nagyon eltérő lehetett, és ezek összessége sokkal összetettebb képet rajzol ki a múlt élővilágáról. Az új felismerések azt sugallják, hogy érdemes további, korábban csak a legutóbbi meleg időszakhoz kötött, melegkedvelő fajokat is alaposabban megvizsgálni.

2025, adrienne, www.sciencedaily.com alapján