
Időkapszulák a korai Naprendszerből
A nagyjából 0,12 milliméteres, kis gömb alakú kondrumokat az ősi aszteroidákba beépülve őrizte meg a történelem. Hogy ezek a golyócskák hogyan nyerték el az alakjukat, a tudósok sokáig csak találgatták. Kiderült: amikor a bolygócsírák összeütköztek, a bennük lévő víz azonnal gőzzé vált, ami apró robbanásként szétvetette az olvadt kőzetet. Így jöttek létre a mai meteoritokban is fellelhető kőzetcseppek. Ez a természetes folyamat magyarázza azt is, miért éppen ilyenek a kondrumok — miközben a korábbi elméletek bonyolult vagy mesterséges körülményeket követeltek volna.
Jupiter születése és a Naprendszer fejlődése
A kutatók mesterséges intelligenciával végzett szimulációkkal vizsgálták a Jupiter növekedését, illetve azt, hogyan idéztek elő nagy sebességű ütközéseket a bolygó gravitációjának hatására. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a modellek önállóan létrehozzák azokat a kondrumokat, amelyek a meteoritokban is megfigyelhetők. A kondrumképződés csúcsa 1,8 millió évvel a Naprendszer keletkezése utánra tehető – ekkorra lett a Jupiter valódi óriás. Az is kiderült, hogy a kondrumok keletkezési ideje túl rövid ahhoz, hogy magyarázza a különböző korú cseppeket: ezért valószínű, hogy például a Szaturnusz születése is hasonló folyamatokat indított el.
Bolygószületések más rendszerekben
A különböző korú kondrumok vizsgálata révén feltérképezhető, hogyan alakultak ki naprendszerünk bolygói, sőt: hasonló heves események más csillagok körül is előfordulhatnak, így betekintést nyújtanak az idegen bolygórendszerek születésébe is.