Nagyléptékű vizsgálatok és a fehérjék szerepe
A kutatók 76, baleseti agysérülésben elhunyt, 14 és 68 év közötti kínai ember szerveiből vettek mintákat. Nyolc szervrendszerből gyűjtöttek adatokat – például a keringési, immun- és emésztőrendszerből –, és a mintákban feltérképezték a fehérjék összetételét. Emellett 48 betegséghez köthető fehérje szintje mutatott jelentős növekedést az életkor előrehaladtával; különösen 30 éves kortól a mellékvesében indultak meg korai változások. A legdrámaibb átalakulás a főverőérben (aortában) jelentkezett 45 és 55 éves kor között, ahol egy fehérje felelős lehet az öregedés gyorsításáért is: állatkísérletekben ugyanis öregedési jeleket váltott ki egereknél.
Az öregedés hullámai és a kutatói kihívások
Ennek ellenére még mindig kevéssé ismert, pontosan mi váltja ki ezeket az átmeneti szakaszokat. Más kutatások is jelezték, hogy az öregedés üteme egyes időszakokban felgyorsul: például 80 éves korban is hasonló fordulat jelentkezhet. Az eltérő eredményekhez hozzájárulhatnak a minták és az alanyok különbségei, illetve az alkalmazott elemzési módszer.
A kutatások azt mutatják, hogy az emberi szervezet bizonyos részei előbb “kopnak el” – akár egy autóban –, ezért kiemelt jelentőségű, hogy megtalálják azokat a pontokat, ahol a beavatkozás a leghatékonyabb lehet az öregedés lassításában.
Miért izgalmas és fontos a jövő?
Mindezt figyelembe véve az öregedés kutatása fordulóponthoz érkezett: a tudósok egyre részletesebb adatsorokkal rendelkeznek, amelyek segíthetnek megérteni a gyors változások okait. Jelenleg még kevéssé világos, hogy pontosan mi indítja be az 50 éves kori töréspontot, de az új eredmények irányt mutatnak a lassítható öregedés felé, és segíthetnek meghatározni, mely szervek, molekulák és útvonalak a legfontosabbak a folyamat szabályozásában.
