Másként fogalmazva: az órák harca – biológiai ritmus
A testünk saját belső órával rendelkezik, amit a fény és különféle napi szokásaink, például az étkezés vagy az alvás szabályoznak. Egy ilyen hirtelen változás, mint az óraátállítás, olyan, mintha átrepülnénk egy másik időzónába – a cirkadián rendszer (vagyis a belső óra rendszere) kibillen az egyensúlyából. Noha a legtöbben csak a fáradtságot érzik, valójában ilyenkor a test összes sejtje más tempóban igyekszik alkalmazkodni az új ritmushoz. A reggeli glükóz- és kortizolszint-ingadozások miatt sokan ingerlékenyebbek, szétszórtabbak és hajlamosabbak egészségtelen ételekhez nyúlni.
Felborult egyensúly: Kockázatok és veszélyek
Az óraátállítás rövid és hosszú távon is veszélyeket hordoz. A szakemberek szerint a leggyakoribb ilyenkor a szívinfarktusok és agyvérzések számának emelkedése, amelynek oka a szervezetet ért stressz és a hormonháztartás megváltozása. Már néhány nappal az átállítás után is növekedhet a balesetek száma az utakon, főként az elmaradt pihentető alvás miatt. Nemcsak azok vannak veszélyben, akik eleve egészségügyi kockázati tényezőkkel élnek: mindannyiunk szervezete érzékeny az ilyen külső kényszerekre.
Hogyan vészeld át könnyebben?
Nem kell feltétlenül szenvedned: vannak módszerek, amelyekkel jobban átvészelhető ez az időszak. A fokozatosság itt is segít: ha már néhány nappal az óraátállítás előtt kicsit korábban vacsorázol, vagy 15 perccel korábban fekszel le, könnyebben alkalmazkodik a szervezeted az új menetrendhez. Akik rosszabbul viselik a változást, hasznosnak találhatják a reggeli fényfürdőt, egy kis mozgást, illetve azt, ha legalább egy hétig egy órával korábban fekszenek le, mint általában. Ha megteheted, ne hajszold magad túl az első reggeleken, és engedd meg magadnak, hogy tovább aludj.
Bár gyorsnak tűnik, mindenki más tempóban tér magához
A koránkelőknek könnyebb, a későn fekvőknek nehezebb megszokni az új időt. Maga az agy és a szív pár nap alatt alkalmazkodik, de a többi szerv – például az izmok vagy az emésztőrendszer – csak lassabban követi le az új ritmust. Az étkezési szokások tudatos átalakítása szintén gyorsíthatja az alkalmazkodást: ébredés után várj egy órát az első étkezéssel, és este legalább két órával lefekvés előtt fejezd be a vacsorát. Gyerekeknél, iskolásoknál ez nem mindig megoldható, de a felnőttek legalább próbálkozhatnak vele.
Érdemi előnye nincsen, a szervezetnek viszont teher
Az időszámítás váltogatása egyértelműen inkább hátránnyal jár, mint haszonnal. A testünk folyamatosan küzd azzal, hogy hozzáigazodjon a mesterségesen mozgatott órákhoz, ami hosszú távon mindannyiunkat megterheli. Az óraátállítás így szinte észrevétlenül rontja a közérzetet – különösen azoknál, akik eleve érzékenyebben reagálnak a biológiai órájuk kibillenésére.
