A károk kiszámolása: elképzelt matek?
Musk egy korábban még nem alkalmazott szakértőt, C. Paul Wazzant vette igénybe, aki szerint Musk korai hozzájárulásai teszik ki az OpenAI jelenlegi értékének 50–75 százalékát. Ezt négy tényezőből számolta ki: Musk pénzbeli támogatása 2018-ig, a 2017-es tulajdoni igénye, jelenlegi részesedése az xAI-ban, valamint nem pénzbeli hozzájárulásai, például szakértelem és kapcsolatok.
Az ügy súlyát mutatja, hogy ez az összeg sokkolta az OpenAI-t és a Microsoftot is. Mindkét cég azt állítja, hogy Wazzan a számításokat csak azért találta ki, hogy Musk igényeit igazolja, korábban ilyen módszert nem is használt. Wazzan különösen arra épít, hogy Musk 2017-ben 51,2 százalékos részesedést akart egy tervezett profitorientált szervezetben – de ez a megállapodás sosem jött létre. Az OpenAI szerint ebből következik, hogy a kártérítési igény teljesen megalapozatlan.
xAI-ból az OpenAI-hoz? Két cég, két világ
A Musk által javasolt számításnál azt is furcsának tartják, hogy saját, rivális MI-cége, az xAI adatait is belevette, miközben az OpenAI teljesen más cég, és nem köteles ugyanazt teljesíteni, mint az xAI. Arról nem is beszélve, hogy Wazzan csak publikus becslésekből dolgozott, a valódi xAI-számokat sosem látta. Az OpenAI szerint mindezt csak azért tette hozzá, hogy a kárigényt mesterségesen felnagyítsa.
Az OpenAI beadványában úgy fogalmaztak: Wazzan csak azokat a tényezőket emelte ki, amelyek nagyjából a Musk által kívánt gazdasági érdeket támasztják alá.
A kárigény egységes, akárhogy is alakul
Még meglepőbb, hogy Wazzan szerint Musk és az xAI ugyanannyi kártérítést érdemelnek akkor is, ha egyetlen kereseti pontban nyernek, mintha mindegyikben. Az OpenAI és a Microsoft azt szeretnék elérni, hogy a bíróság zárja ki Wazzan szakvéleményét, mert számításait függetlenül nem lehet ellenőrizni, így azok megtévesztenék az esküdtszéket.
Ami ezután jött, arra senki sem számított: Musk keresetéről azt gondolják, hogy valójában csak arra szolgál, hogy időt nyerjen, amíg az xAI felzárkózik a versenyben az OpenAI-hoz. Az OpenAI szóvivője szerint Musk fellépése alaptalan, és csak tovább erősíti zaklatási hadjáratát.
Csak Musk hozzájárulását számolta
Wazzan állítólag minden egyes számításánál csak Musk hozzájárulásával számolt. Nem vette figyelembe a többi alapító és befektető – például a Microsoft, amely azóta ezermilliárdokat fektetett a profitorientált cégbe – hozzájárulását. A ChatGPT-t fejlesztő tudósokat és mérnököket is nullára értékelte.
Sőt, még azt sem tudni pontosan, hogy Musk nem pénzbeli hozzájárulásai mennyi értéket jelenthetnek: a szakértő szerint ez akár ezer, millió vagy épp milliárd forint is lehet, minden konkrétum nélkül. Az sem világos, hogy Musk tényleg várt-e bármilyen anyagi hasznot a nonprofit szervezettől, ezt Wazzan maga sem tudta alátámasztani.
Bírósági csata áprilisban
Az áprilisban kezdődő tárgyaláson dől el, hogy Musk valóban jogosult-e erre a példátlanul magas összegre. Az OpenAI szerint a kártérítési igény teljesen jogalap nélküli, hiszen magánszemély elvileg nem tarthat fenn anyagi érdeket nonprofit szervezetben.
Az ügy súlyát mutatja, hogy ha az esküdtszék ilyen, konkrét bizonyíték nélküli összegeket hall, könnyen dönthet Musk javára, ami precedenst teremthet más hasonló ügyekben is. Az OpenAI továbbra is nonprofit küldetésében bízik, és azt hangsúlyozza: minden erőforrását erre fordítja, nem enged a befolyásolási kísérleteknek.
