Olcsóság versus drága alkatrészek
A mai afrikai piacon az átlagos okostelefon ára 70 ezer forint (kb. 188 USD), vagyis az új, olcsó modellek bevezetése egészen másfajta üzleti modellt igényel. Ugyanakkor a memóriachipek egyre drágábbak, ami nehezíti a 15 ezer forint körüli célár tartását. A kezdeményezés vezetői elismerik, hogy csak a gyártók, szolgáltatók és kormányok közös akciója hozhat áttörést. Sőt, az is nehezíti az olcsó telefonok terjedését, hogy egyes országokban a készülékekre akár 30%-os luxusadót is kivethetnek.
Átmeneti megoldások, bizonytalan jövő
A GSMA már több mint 15 gyártót keresett meg, akik közül hét jelezte konkrét érdeklődését. A végső ár azonban attól is függ, hogy milyen finanszírozási lehetőségeket és adókedvezményeket tudnak kialkudni – ebben akár fejlesztési bankok és adományozók is segíthetnek. Ugyanakkor egyik érintett országban sem született döntés az importvámok csökkentéséről. Dél-Afrika példája mutat egy irányt: tavaly eltörölték a 9%-os luxusadót az 55 ezer forintnál (kb. 2 500 rand) olcsóbb telefonokra.
Alapkészülékek, vékony haszon
Elemzők szerint ilyen nyomott ár mellett csak nagyon alaptudású mobilokat lehet legyártani, elenyésző profittal, ráadásul a szükséges, alacsony memóriájú chipek beszerzése sem egyszerű. Bár néhány márka ára átmenetileg 15 ezer forint alá került, ezekből jórészt nem lettek tömegsikerek. A múltban már többször próbálkoztak hasonlóval: például a Google Android One programja is olcsó készülékeket ígért Indiában, Pakisztánban vagy Indonéziában, de ezek tartós áttörést nem hoztak.
Az ügy sürgőssége
Az olcsó okostelefonok elterjedése nélkül tovább mélyülhet a digitális szakadék; felzárkózás csak a készülékárak radikális csökkentésével és közös iparági, állami lépésekkel várható. Az afrikai próbaprojekt sorsa így hamarosan eldőlhet, de a legtöbb érintett országban még mindig sok a kérdőjel.
