Az óceán színét meghatározó műholdak végre megtanultak alkalmazkodni

Az óceánszín-meghatározó műholdak nélkülözhetetlenek, ha a vízminőségről, a planktonmennyiségről vagy akár a klímaváltozás hatásairól van szó. Ezek az eszközök azonban eddig jelentősen leegyszerűsítették a helyzetet: feltételezték, hogy az infravörös jelek a tengerparti zavaros vizekben elhanyagolhatók, és hogy a tengervíz fényelnyelése mindig egyforma. Ez a két feltételezés nem állja meg a helyét, főleg, ha a parti vizekben erős hőmérséklet-ingadozás is fellép. A gyakorlatban az ilyen hibák miatt a szakemberek pontatlan becslésekkel dolgoztak – legyen szó halászatról, szennyezésfigyelésről vagy klímaelemzésekről.

Új algoritmus hoz áttörést

A Kínai Óceán Egyetem kutatói most egy új algoritmust dolgoztak ki ACiter-T néven, amellyel a műholdak immár képesek figyelembe venni a tengervíz hőmérsékletének hatásait is. A kutatók szintetikus adatok és 528 műhold-földi összehasonlítás elemzésével bizonyították: a hőmérsékleti korrekció különösen a hideg, zavaros tengerparti vizekben megfelezi az eddigi hibákat. Belgium partjainál például a kékfény-visszaverődés hibája 23% fölöttiről 10% alá csökkent. Viszont tiszta vizekben a javulás szinte elhanyagolható – vagyis ott nincs szükség külön korrekcióra.

Precízebb adatok a tengerpartokon

Az ACiter-T algoritmus különösen a NASA és más ügynökségek műholdjainak működésében hozhat gyakorlati előrelépést. Ez a fejlesztés segíti a pontosabb klímaelőrejelzéseket, az akvakultúrás döntéshozatalt és a szennyezések felderítését is – vagyis mindazt, amire az emberiség az egyre gyorsuló tengerparti változások közepette egyre inkább igényt tart. Az új kutatás azt is kiemeli: az éghajlat felmelegedése miatt a tengervíz hőmérséklete még változékonyabb lesz, ami sürgeti a hasonlóan rugalmas modellfrissítéseket minden földmegfigyelésnél.

2025, adrienne, phys.org alapján