Gigantikus bányászati tervek és rejtett élővilág
A zöld átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus fémek kis mennyiségben állnak rendelkezésre, viszont bőségesen megtalálhatók a tengerfenéken: épp ezért fokozódik a mélytengeri bányászat iránti érdeklődés. Mindazonáltal a friss kutatás alapján valószínűsíthető, hogy a bányászat kockázata lokálisan komoly – az eszközök nyomában nagyjából harmadával csökkent a fajgazdagság és az élőlények száma –, de a globális károk talán elmaradnak a legpesszimistább várakozásoktól. Legnagyobb meglepetésre közel 4 000 méteres mélységben, a teljes sötétségben, elképesztő mennyiségű, eddig ismeretlen fajt sikerült azonosítani – e titokzatos élőhelyekről szinte semmit sem tudtunk korábban.
Páratlan kutatási erőfeszítés: expedíció a Clarion-Clipperton zónában
Nemzetközi csapat, több ország biológusai dolgoztak össze a Csendes-óceán mélyének eddigi legrészletesebb feltérképezésén. A Clarion-Clipperton zónában – Mexikó és Hawaii között félúton – az ENSZ Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) irányelvei szerint folyt a munka: az élővilág leltározása mellett bányászati hatásvizsgálatot is végeztek. Az eredmények lesújtóak: ott, ahol megbolygatták a feneket, 37 százalékkal kevesebb élőlény és 32 százalékkal kisebb fajgazdagság volt tapasztalható a mintavételkor. A tanulmány elkészítése 160 napnyi tengeri munkát igényelt.
Bámulatos alkalmazkodás: élet 4 000 méter mélyen
A vizsgált terület 4 000 méter mélyen található, ahol fény és táplálék szinte nincs. Itt az üledékréteg évente csupán ezredmilliméterrel vastagodik. Látványos a kontraszt: az Északi-tengerből származó egy üledékminta akár 20 000 apró állatot is rejt, míg a mélyóceánból származó hasonló mintában jó, ha 200 egyed található. A mostani expedícióban 4 350, 0,3 mm-nél nagyobb egyedet vizsgáltak, összesen 788 fajt, főként gyűrűsférgeket, rákokat és puhatestűeket (köztük csigákat, kagylókat) azonosítottak. Egy új magányos korall is előkerült, amelyet egy másik tanulmányban mutatnak be részletesen.
Mit tudunk az ismeretlen fajokról és a hosszú távú kockázatokról?
A Clarion-Clipperton zóna kutatása 13 éve zajlik, de most készült el az eddigi legnagyobb élőlény-katalógus. A svédországi kutatók irányították a gyűrűsférgek genetikai azonosítását is, mivel ezek a fajok korábban leíratlanok voltak. A kutatásból kiderül, hogy a mélytengeri élővilág maga is alkalmazkodik a változó táplálékmennyiséghez, de még fogalmunk sincs, mennyire elterjedtek ezek a fajok a Csendes-óceánban. Valószínűsíthető, hogy komoly veszélybe kerülhet a mélytengeri biodiverzitás, ugyanakkor a védett, eddig fel nem térképezett területekről semmit nem tudni.
