Mi történik a szívvel?
A friss kutatás azt igazolta, hogy az mRNS-vakcinák bejuttatásakor a szervezet immunrendszere nagy mennyiségű gyulladást előidéző citokint, köztük CXCL10-et és interferon-gammát állít elő. Ezek az anyagok, ha nagy koncentrációban vannak jelen, átmenetileg károsíthatják a szívet. Mesterségesen előállított emberi immunsejtek és egerek is hasonló citokinválaszt mutattak az oltás hatására. Amikor laboratóriumi egereknek és emberi szívizomsejt-gömböknek ezeket a gyulladást keltő fehérjéket adták, mindkét esetben sérült a szívizom működése – a tünetek gyógyszeres gátlással részben visszafordíthatók voltak.
Miért főleg fiatal fiúknál?
A kutatók szerint az ösztrogénhormon védőhatású lehet: amikor növényi eredetű, ösztrogénhez hasonló vegyületet adtak az oltott egereknek és szívsejteknek, jelentősen csökkent a szívkárosodás esélye. Az anyag blokkolta a gyulladást anélkül, hogy gyengítette volna a vakcina vírusellenes védelmét.
Melyik a nagyobb kockázat?
A COVID-oltással összefüggő szívizomgyulladás előfordulása nagyon ritka: nagyjából 140 000 beoltott közül egy esetben lép fel, és legtöbbször néhány hónapon belül magától rendeződik. Ugyanakkor maga a COVID-fertőzés súlyosabb és gyakoribb szívproblémákat eredményezhet – például szívritmuszavart, szívelégtelenséget, gyulladást. A szakértők szerint a fertőzés a szívre nézve lényegesen veszélyesebb, mint maga az oltás – vagyis a védőoltás előnyei messze felülmúlják a kockázatot.
