Mikor jön el a béke ideje?
Guttman start-upja szakít azzal a megszokással, hogy a háborúk okát és következményeit csak utólag érthetjük meg. A cél: hírek, politikai viták és a közösségi média elemzésével észrevenni azokat a pillanatokat, amikor érdemes a béke érdekében közvetíteni. A start-up zászlóshajója a Didis Érettségi Index (Didis Ripeness Index) nevű algoritmus, amely a közvélemény és a politikai légkör alapján megmondja, mikor célszerű béketárgyalásokat kezdeményezni vagy civil kampányokat indítani.
A módszertan alapját I. William Zartman politológus érettség-elmélete adja: a konfliktus akkor oldható meg, amikor mindkét fél zsákutcában érzi magát, és felbukkan egy reális kiút lehetősége. Az MI ezt számszerűsíti: mutatja, mikor elég nagy mindkét fél szenvedése, és mikor hajlandóak feladni a győzelem illúzióját.
Hírfolyamokból béketérkép
A Didi gépei minden este 60 izraeli és 30 palesztin médium cikkeiben keresik a kulcsszavakat, majd az Érettségi Index vizuális modelljébe gyúrják az adatokat. Ha az index közepén piros szín jelenik meg, a béketárgyalás esélye csekély, ilyenkor a közbeszédet inkább abba az irányba kell terelni, hogy csökkenjen a harcias hangulat. A sárga azt jelzi, hogy mindkét fél érzi: a folytatás többe kerül, mint amennyit nyerhetnek. A zöld zónában megkezdődhetnek a tárgyalások.
Az MI nem csak hírekből dolgozik: szónoki beszédeket és közösségi média-posztokat is gyűjt. Az Its Time nevű békekoalíció már napi szinten használja az indexet, hogy eldöntse, mikor szervezzenek demonstrációt vagy indítsanak médiakampányt.
Big Data, békerobotok és korlátok
Guttmanék nem magányos harcosok: a PeaceTech egyre növekvő terület, ahol nonprofit szervezetek, kutatóintézetek és technológiai cégek próbálnak új módszerekkel inkluzívabbá, adatalapúbbá tenni a párbeszédet. A Hala Systems például műholdképeken és adatfúzión keresztül figyeli a jemeni és ukrajnai tűzszünetek betartását, a Remesh platform pedig a véleménycsoportokat azonosítja, hogy a döntéshozók tisztábban lássák a társadalmi megosztottságot.
A Didinek azonban óvatosnak kell lennie. Az MI pontossága egyelőre csak manuális ellenőrzéssel javítható, mert gyakran hibázik, főleg az arab nyelvű hírekkel. Ezen dolgoznak is: a tanítóadatokat folyamatosan frissítik, hogy jelentősen pontosabb képet kapjanak.
Egy fontos aggály: az ilyen technológiák alkalmazása során könnyű lenne megismételni ugyanazokat a múltbeli hibákat, vagy torz adatokat kapni, amelyek csak egy szűk kör valóságát tükrözik.
Pénz, szabályok és befektetők
A PeaceTech startupok sokáig főként nonprofit vagy kormányzati pénzből működtek, de ezek mostanra apadóban vannak. Amerikában például a USAID fejlesztési innovációs alapja is megszűnt. A Didit egy B Ventures Group nevű, békére fókuszáló befektető támogatja, de a piac még gyerekcipőben jár. Díjak is léteznek: a Kluz Prize évente 7 millió forinttal (kb. 20 000 USD) jutalmazza a legjobb PeaceTech fejlesztést – Didi két éve nyert egy elismerést.
A hagyomány szerint a békeépítés nem volt vonzó befektetés, de Guttman szerint a békéből is lehet hasznot húzni. Maga a háború ugyanis hatalmas pénznyelő: a becslések szerint az erőszak vagy annak fenyegetése évente a világ GDP-jének mintegy 13 százalékát (kb. 235 ezer milliárd forint, 3,7 billió USD) emészti fel. Ha az index akár befolyásolni tudná a közvéleményt vagy választási kampányokat, máris milliárdos bevételi piacok nyílhatnának meg.
Kockázatok és remények az MI-alapú béketechnikában
A kockázatok közé tartozik, hogy az MI-t politikai manipulációra lehet használni: a kormányok régóta igyekeznek követni, befolyásolni, sőt cenzúrázni a közvéleményt – az MI pedig emberi jogi visszaélésekhez is vezethet, ha hibásan címkézi vagy elemzi az adatokat. A szakértők szerint ezért sürgősen szabályozni kell ezt: az algoritmus hasznos, de csak ha tényleg a békét szolgálja, és nem nyom el vagy stigmatizál közösségeket.
Mindeközben a haditechnológiai cégek soha nem látott mennyiségű pénzhez jutnak (2024-ben már kb. 466 milliárd forintnyi befektetés érkezett a védelmi startupokba), miközben a PeaceTech továbbra is alternatív forrásokat keres. A végső cél, hogy legalább annyi teret kapjon egy harmadik, békeorientált technológiai szemlélet, mint a katonai vagy a civil fejlesztés.
Mikor lesz érett a társadalom a békére?
A közelmúlt izraeli eseményei is jól mutatják, mennyire ingadozó lehet a társadalmi hangulat: már-már nőtt volna a kompromisszumra való hajlandóság, de Izrael emléknapjain és függetlenségi ünnepén ismét a harciasság kerekedett felül. Az Érettségi Index továbbra is azt mutatja: az izraeli társadalom tudja, hogy a háború ára túl magas, de sokan még hisznek abban, hogy katonai úton is megoldható a helyzet. A Didi működtetői most azt tanácsolják a civil mozgalmaknak, hogy kössék össze a háború óriási ára és az eszköztelenség érzését – így lehet elérni, hogy a közvélemény átbillenjen, és a béketárgyalások végre elkezdődhessenek.
Ebben a folyamatban az MI egy nap valóban fordulatot hozhat.
