Állami beavatkozás és eltérő bérszintek
Ennek egyik fő oka, hogy a kínai állam aktív munkahelyteremtési stratégiát követ, és évek óta stabil, 5% körüli munkanélküliséget akar fenntartani. Az alacsonyabb munkaerőköltség egyúttal azt is jelenti, hogy a cégeknek nem éri meg nagy létszámban leépíteni. Míg a keresett algoritmus-fejlesztők átlagfizetése Kínában 20 035 jüan, vagyis kb. 2 900 USD (azaz kb. 1,04 millió Ft) – ami évi nagyjából 35 000 USD-nek (12,6 millió Ft) felel meg –, addig egy hasonló beosztású mérnök a Szilícium-völgyben ennek a tízszeresét is megkeresheti, igaz, ott jóval magasabbak az adók és a megélhetési költségek is.
Nehéz választás a hazatérés vagy kint maradás
Az Egyesült Államokban dolgozó kínai mérnökökre nagy nyomás nehezedik: akit hirtelen elbocsátanak, az rövid időn belül elvesztheti bevándorlási státuszát, ezért sokan inkább hazatérnek. A visszailleszkedés viszont nem egyszerű, hiszen a kínai cégekben meghökkentően hosszú a munkaidő, és hajtós a verseny. Eközben a két technológiai nagyhatalom egymással versenyez ugyanazokért a jól képzett szakemberekért.
Kulturális és szerkezeti különbségek
Az irodai jelenlét továbbra is alapelv Kínában, miközben Amerikában a pandémia után elterjedt az otthoni munkavégzés. A kínai munkakultúrában az a normális, hogy a mérnökök sokféle részfeladatot kapnak – így a munkájukat nehezebb teljesen automatizálni MI-vel, szemben az amerikai nagyvállalatok specializáltabb pozícióival. Sőt, a marketing- és ügyfélkapcsolati részlegeken is sokan dolgoznak, ami szintén nehezíti a gyors gépesítést.
A kínai cégek ráadásul kevésbé digitalizáltak, mint amerikai társaik – például vállalati szoftverek helyett sok helyen még mindig hagyományosabb megoldásokat használnak, így az MI bevezetése is lassabb tempóban halad.
Folyamatos változás, de óvatos tempó
Mindemellett az MI térnyerése mégis vissza-visszatérő aggodalom Kínában – már a szülők is egyre gyakrabban hangoztatják, hogy a fiatal generációnak érdemes robotikával, mérnöki tudományokkal foglalkozni. Közben a kínai döntéshozók számára is égető kérdés, hogyan ösztönözzék az innovációt anélkül, hogy rombolnák a munkahelyeket: a fiatalok körében ugyanis tartósan magas, 10% feletti a munkanélküliség, igaz, a teljes városi arány továbbra is 5% körül mozog.
Gazdasági mozgások és aktualitások
Az iráni háború okozta olajár-emelkedés miatt egyre több kínai exportőr emeli áraikat az amerikai vevők felé. Eközben a Zhipu AI – amely a hongkongi tőzsdén Knowledge Atlas Technology néven fut – tavaly 132%-kal, 724 millió jüanra növelte árbevételét. Igaz, ez kicsit elmaradt a szakértői várakozásoktól, ráadásul a vállalat növekvő K+F-költségei miatt még így is veszteséges.
A gyártás is erőre kapott: a hivatalos kínai beszerzési menedzserindex 12 havi csúcsra emelkedett, felülmúlva az elemzői prognózisokat.
Mi következik Kínában?
Április 7–12. között a tajvani ellenzéki párt elnöke kínai körútra indul, április 10-én publikálják a márciusi inflációs adatokat, április 13–18. között pedig Hajnan ad otthont a China International Consumer Products Expónak.
