Soha nem látott MI-őrület
A világgazdaságban klasszikusan akkor beszélünk buborékról, amikor egy adott szektor értékét szinte csak a spekuláció hajtja felfelé, majd a túlértékelt árfolyamok hirtelen kipukkadnak. Az MI-alapú beruházások most új magasságokba emelkednek: világszerte több mint 1300 MI-startup rendelkezik 36 milliárd forintnál (vagyis 100 millió dollárnál) nagyobb tőkével, és már 498 olyan MI „unikornis” létezik, amelynek értéke túllépi a 360 milliárd forintot (azaz az 1 milliárd dollárt).
A technológiai óriások – mint a Microsoft, a Google vagy az Amazon – versenyeznek, hogy ki építi a legmodernebb adatközpontokat, és naponta jelentik be az új, több százmilliárd forintos együttműködéseket.
Érdemes kiemelni, hogy ezeknek a beruházásoknak az aránya a gazdaságon belül már most közel harmadával meghaladja az internet-boom időszakát, pedig akkor is minden befektetés világmegváltónak tűnt.
Okos pénz vagy kockázatos túlzás?
Anneka Treon, a globális befektetések egyik vezetője szerint, függetlenül attól, hogy lufi van-e vagy sem, a lényeg mégis az, hogy valódi pénz áramlik fejlesztésekbe és infrastrukturális bővítésekbe – ráadásul hosszú távra szóló forrásokból. Világszinten idén várhatóan 135 000 milliárd forint (azaz 375 milliárd dollár) kerül MI-fejlesztésekbe, ez 2026-ra elérheti a 180 000 milliárd forintot. Következésképpen a befektetőknek még legalább egy évig várniuk kell, mire biztosat tudnak mondani a megtérülésről.
Ehhez azonban kedvező gazdasági környezet társul: laza monetáris politika, jelentős költségvetési támogatás és erős vállalati eredmények. Ez hajtja az MI-fejlesztésekbe öntött tőkét is.
Klasszikus lufi vagy új, nagy lehetőség?
Jared Bernstein, a Fehér Ház gazdasági tanácsadóinak korábbi vezetője már jóval szkeptikusabb. Szerinte az MI-lufira egyértelműen utal, hogy miközben a várható jövőbeni profitok egyelőre csak szerények, a befektetett tőke nagysága óriásira duzzadt. Ráadásul az OpenAI – amely ma már több mint 180 000 milliárd forintot (500 milliárd dollárt) költött csak adatközpont-építésre – idén mindössze 4 700 milliárd forint (13 milliárd dollár) bevételt remél. Ehhez képest a pénzeső szerinte irreális, vagy legalábbis túlzó várakozásokon alapul, ami klasszikus lufijelenség.
A nagy techcégek MI-beruházásai is főként a nem MI-alkalmazásokból származó profitot használják fel, vagyis többnyire a reklámbevételekből és a felhőszolgáltatásokból finanszíroznak.
Az MI, mint hosszú távú befektetés
A BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink viszont úgy véli, hogy a hatalmas MI-költések nélkül az Egyesült Államok elveszítené vezető szerepét a technológiában. Szerinte az MI-be fektetni nemcsak a chipek vagy adattárolók vásárlását jelenti: komplex fejlesztések szükségesek az áramellátás, hűtés, informatikai háttér és hálózatépítés terén is. Úgy látja, bár lesznek vesztesek is, a piacvezető cégek – például a Microsoft, az Amazon vagy a Google – hosszú távon biztosan nyernek ebben a játszmában.
Mi jön most? Hype, pánik vagy érett innováció?
Pat Gelsinger, az Intel korábbi vezérigazgatója szerint az MI-bumm már lufiszagú, de a kipukkanás még évekig várat magára: a nagy, mindent felforgató változások csak az évtized végén jöhetnek. Addig még bőven van tér további fejlesztéseknek és tőkebeáramlásnak is. Gelsinger szerint az MI-forradalom már idén is radikális hatékonyságnövekedést eredményezett, de az iparág mindössze most kezdi el felforgatni a jól bevált üzleti modelleket.
Pszichológiából születik a lufi, egyelőre nincs totális őrület
Howard Marks, az Oaktree Capital társalapítója szerint bár tagadhatatlan az MI körüli izgalom, egyelőre nem láthatók azok az „őrült árak”, amelyek egy igazi összeomlást vetítenének előre. Valóban magasak a cégértékelések, de még nem elrugaszkodottak. Marks szerint jelenleg inkább óvatos lelkesedés tapasztalható, miközben – az internetkorszak első lufijához hasonlóan – most is bebizonyosodhat, hogy a világ valóban átalakul, még ha számos gigaberuházás el is tűnik a süllyesztőben.
Ben Inker befektetési szakember pedig azt hangsúlyozza: a nagy MI-beruházások egyre gyakrabban támaszkodnak hitelre és olyan konstrukciókra, amelyek messze túlmutatnak a cégek szabad cash-flowján. Tavaly például az OpenAI-nak 1 800 milliárd forintos (5 milliárd dolláros) működési vesztesége volt, míg bevétele 1 340 milliárd forintot (3,7 milliárd dollárt) tett ki. Így tehát az iparág forrásigénye egyre kevésbé tartható fenn önmagában, és a pénz áramlása kockázatosabb, mint valaha.
De akkor tényleg buborék van?
Az MI-forradalom tehát lehet valódi, tartós áttörés, vagy akár az évtized legnagyobb lufija is. A legnagyobb kérdés továbbra is az: együtt nő-e a befektetett összegekkel az értékteremtés, vagy csak egy újabb spekulációs hullámban ülünk? Egyelőre a szakértők sem tudják biztosan, de egy dolog biztos: a tét óriási, az MI pedig biztosan nem kerül le a napirendről.
