Miért csalódtak a DAO-kban?
A DAO-k működésének lényege, hogy okosszerződések és a közösség irányítják őket, központi vezetés nélkül. A tulajdonosok közösen szavaznak a pénzalapok felhasználásáról, a szabályokat pedig a blokkláncon kódolják le, így mindenki számára átláthatók és automatikusan érvényesülnek. Ennek ellenére sok DAO ugyanazokat a politikai és koordinációs problémákat ismétli meg, amelyeket éppen fel akartak számolni, így sokan csalódottá váltak.
Mikor működik jól a DAO?
Buterin rávilágított, hogy a DAO-k nem minden döntési helyzetre alkalmasak. Úgynevezett konvex döntéseknél – például egy termék indítása vagy leállítása – a határozatlanság vagy a kompromisszum gyakran kudarchoz vezet. Ezzel szemben konkáv döntések esetén – például egy ár meghatározása vagy egy szerződés biztonságosságának megítélése – a sokféle vélemény átlaga jobb eredményt hozhat. Ilyenkor a decentralizáció valódi előnyt jelenthet.
Új DAO-k, új kihívások
Az új generációs DAO-knak kulcsfontosságú feladatokat kell ellátniuk: ilyen a közös adatok karbantartása, konfliktusok feloldása vagy a hosszú távú projektek támogatása. Ehhez azonban olyan kormányzási rendszereket kell kidolgozni, amelyek ellenállók, rugalmasak, és védettek a hatalommal való visszaélés és a pénzügyi támadások ellen.
Technológia a megoldás kulcsa
Buterin szerint két nagy akadályt kell leküzdeni: a döntéshozók fáradtságát és a teljes átláthatóság okozta magánszféra-hiányt. Ezekre a válasz a zéróismeret-kriptográfia, a döntéstámogató MI és a koordinációra tervezett új platformok lehetnek. Az MI nem helyettesítheti az emberek ítélőképességét, inkább csak segítheti a döntéseket. Ha ezek az újítások megvalósulnak, a decentralizáció végre valóban kiteljesedhet az Ethereum ökoszisztémában is.
