Visszakozás az exporttilalom ügyében
Az amerikai kormány legutóbb engedélyezte, hogy az Nvidia H200 MI-gyorsítóit Kínában is értékesítsék, igaz, a bevétel 25 százaléka az USA-nál marad. Ugyanekkor a kínai kormány úgy döntött, korlátozza az importált H200 chipekhez való hozzáférést. Az ország vezetése már hónapokkal ezelőtt kiadta az utasítást a hazai technológiai cégeknek, hogy inkább saját fejlesztésekre koncentráljanak az Nvidia termékei helyett. Nem segített a helyzeten az sem, hogy a Kínának szánt, „lebutított” H20 gyorsítókat is tiltották egy ideig, majd engedélyezték — a történet itt éles fordulatot vett, amikor a kínai média azzal vádolta az Nvidiát, hogy titkos, beépített hátsó kapukat rejt el az amerikai kormány számára, amit az Nvidia határozottan cáfolt.
Hazai alternatívákkal támad Kína — nehézségekkel
Miközben a kínai MI-cégek is szívesebben használták volna az Nvidia fejlettebb gyorsítóit, egyre nagyobb nyomás nehezedett rájuk, hogy inkább saját fejlesztésű hardvereken dolgozzanak. A Huawei Ascend gyorsítókkal kísérletezett a legígéretesebb kínai MI-fejlesztő, a DeepSeek is, ám a chipek instabilitása, a lassú összeköttetések és a kiforratlan szoftverek miatt a projekt nem hozott áttörést — a Huawei hardverei végül leginkább csak futtatási feladatokra alkalmasak.
Tempós fejlődés: Huawei és Baidu válasza
A szükség azonban minden fejlődés motorja. Az év elején a Huawei bemutatta CloudMatrix 384 elnevezésű fürtözött rendszerét, amely papíron 60 százalékkal gyorsabb a 16 bites lebegőpontos műveletekben, megduplázza a sávszélességet, és 3,5-szeres memóriát kínál az Nvidia GB200 NVL72 rendszeréhez képest. Igaz, egy-egy Ascend 910C chip csak a H200 teljesítményének körülbelül 75 százalékára képes lebegőpontos műveletekben, és a memóriasávszélesség is alig kétharmada. A Huawei stratégiája: nem kell gyorsabbnak lenni, csak több chipet és energiát kell használni — rendszerükben 384 gyorsító dolgozik együtt.
Nem maradt le a Baidu sem: novemberben két új MI-gyorsítót jelentett be, a Tianchi256-ot (256 saját M100 chippel), illetve az ezt duplázó Tianchi512-t, amely 2027-re érkezik. Ugyanerre az évre várható a jóval erősebb M300 chip megjelenése is, amely már több trillió paraméteres modellek betanítását is támogatja.
Egy vesztes harc — fordítva sült el az USA stratégiája
Mindezek mellett Kínában ma már számos további, saját fejlesztésű gyorsítógyártó (Biren, Cambricon, MetaX) is feltűnt. A Cambricon a következő generációs hardverével már az Nvidia H100-ast célozta meg, és nem sokban marad el a H200-tól, amely valójában csak egy felturbózott, nagyobb memóriás H100-as.
A rövid távú technológiai előnyt ugyan elérte az USA, de mindez felgyorsította Kína függetlenedését a nyugati technológiától. Az amerikai kereskedelempolitika végül olyan helyzethez vezetett, hogy a kínai fejlesztők gyorsabban haladnak, mint azt eredetileg gondolták volna.
A múlt hibáiból sem tanulnak
Az exportkorlátozás gyakorlata nem újdonság: már 2010-ben a kínai Tianhe-1A volt a világ leggyorsabb szuperszámítógépe, Nvidia GPU-kkal. Az amerikai válasz a Titan és az exporttilalmak volt, de ezek sem állították meg a kínai előretörést: 2017-ben a Tianhe-2A már saját Matrix-2000 gyorsítóval húzott el. Ma Kína gazdasági stratégiája már nemcsak saját igényeinek kielégítése, hanem a technológia exportja — és ebben jó úton halad.
Az MI-fegyverkezési verseny vesztesei az amerikai cégek?
Az amerikai techóriások vezetői — például az Nvidia, az AMD, az OpenAI és a Microsoft — többször figyelmeztettek: ha a kormány kitiltja őket a kínai piacról, csak elősegíti, hogy Kína a világ MI-versenyének élére törjön. Az Nvidia ezért üdvözölte az exporttilalom módosítását, mondván: az amerikai piac így végre valóban versenyképes lehet.
