Az MI, a dolgozók és a kibervédelmi fiaskók: ki őrzi a céget?
Alig a vállalatok felénél gondolják úgy az információbiztonsági vezetők (CISO-k), hogy a munkavállalók tisztában vannak a saját szerepükkel a cég védelmében – ez az arány 2024-ben még 84% volt, mostanra viszont csak 57%! Különösen aggasztó, hogy háromnegyedük az elmúlt évben jelentős adatvesztést tapasztalt, ami majdnem a duplája az előző évi 39%-nak. A probléma gyökere továbbra is az emberi mulasztás: minden ötödik adatvesztés a távozó dolgozóknak köszönhető, miközben a cégek harmadánál még mindig hiányzik bármilyen belső kockázatmenedzsment-eszköz.
Az MI veszélye és lehetősége
A vállalatoknál a mesterséges intelligencia (MI) egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt. Minden harmadik cég teljesen tiltja a dolgozóknak a generatív MI használatát, miközben csak 60%-uk rendelkezik írott MI-irányelvekkel. A kibertámadások bonyolultabbak, a támadók profibbak – ezért a CISO-k 63%-a számít jelentős támadásra a következő évben, de ugyanennyien érzik magukat felkészületlennek, 57% pedig készen áll váltságdíjat fizetni, hogy helyreállítsa a rendszereket vagy elkerülje a további adatvesztést.
Kettős teher a CISO-kon
A CISO-k vállán egyre nagyobb a nyomás: 67%-uk túlzott elvárásokról számolt be, 58% pedig kiégést tapasztalt. Bár a MI-alapú védelmi rendszerek felé nyitnak, és a következő két évben 72% a biztonságos MI-használatot tartja majd elsődlegesnek, a felsővezetői támogatás csökken – a CISO-k és a vezetőség közötti összhang 84%-ról 57%-ra zuhant. Az egyre bonyolultabb digitális világban nemcsak a védelmi frontokon kell helytállniuk, hanem meg kell teremteniük saját szerepük egyértelműségét is az MI korszakának kihívásaiban.
💸 Az utóbbi hónapokban jelentős változás indult el a brit bankvilágban: a JPMorgan és a Citigroup vezetői most azt fontolgatják, hogy megvágják – vagy akár teljesen megszüntetik – a magas beosztású brit munkatársaik fix juttatásait...
A nők gyakrabban, ráadásul súlyosabb formában tapasztalnak bélfájdalmat, mint a férfiak – ebben pedig az ösztrogén lehet a ludas, legalábbis egy új egérkísérlet szerint...
Ebből következően érdemes megérteni, miért lett az axolotl az utóbbi idők egyik legnépszerűbb kedvence és kulturális ikonja, miközben saját élőhelyén már-már kihalófélben van...
🕵 Az OpenAI új korfelismerő modellt vezet be a ChatGPT-be, amely képes megtippelni, hány éves a felhasználója, és szükség esetén biztonsági korlátozásokat alkalmazhat, hogy megakadályozza a tinédzserek általi visszaéléseket...
🌧 Az építőipar forradalmát hozhatja el a Worcester Polytechnic Institute fejlesztése: az új anyag, az Enzimatikus Szerkezeti Anyag, röviden ESM (Enzymatic Structural Material), erősebb, tartósabb és tisztább, mint a hagyományos beton – miközben nem szennyezi a levegőt, hanem épp ellenkezőleg: kivonja belőle a szén-dioxidot...
A ChatGPT új védelmi rendszert vezet be világszerte, amelynek célja, hogy a 18 év alatti felhasználók minél kevesebb káros vagy érzékeny tartalomhoz férjenek hozzá...
💻 Óvatlan telnet-beállítás – mindenki támadhatóvá vált Meglepő, de még ma is vannak rendszerek, amelyek hálózatról elérhető telnetszolgáltatást futtatnak – jóllehet ezt a korszerű rendszergazdák már évtizedekkel ezelőtt leállították...
Érdemes megvizsgálni, hogyan zajlik le egy napkitörés, mert ezek az események nemcsak látványosak, hanem a Földön is súlyos következményekkel járhatnak...
A héten a Google végleg leállította a Stadia hivatalos Bluetooth-átalakító eszközét, amellyel a korábbi Stadia kontrollereket lehetett kompatibilissé tenni más platformokkal, például a Steammel...
Az Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) hiába vesztette el korábban a Meta elleni versenyjogi pert, újabb fellebbezéssel próbálja meg felborítani Mark Zuckerberg birodalmát...
🐞 A rettegett húsevő légy, az úgynevezett újvilági csavarlegy újra felbukkant Mexikóban, és egyre több állat esik áldozatául, ráadásul már az USA határához közelít...
