Ismeretlen emberfajta Kelet-Ázsiában, akik a neandervölgyiekkel egy időben használtak fejlett eszközöket
A délnyugat-kínai Longtan régészeti lelőhelyen felfedezett, akár 60 000 éves kőeszközök révén a kutatók az első teljes középső paleolitikus eszközkészletet azonosították Kelet-Ázsiában, amely korábban csak Európában és a Közel-Keleten volt ismert. A felfedezés megkérdőjelezi azt az elméletet, miszerint Kelet-Ázsiában az ősi emberek ragaszkodtak az alapvető, évezredeken át változatlan kőeszközökhöz. Az azonosított Quina-kaparók vastag, aszimmetrikus eszközök, széles és éles munkafelülettel, amelyekkel puha anyagokat és fát munkáltak meg. Ezek az eszközök ugyanabból az időszakból származnak, amikor Európában a neandervölgyiek használták őket.
A régészeti felfedezés jelentősége
A Quina-kaparók felfedezése Kínában kapcsolódik a nemrég Guizhou tartományban talált Levallois-eszközökhöz is, ami tovább gazdagítja a középső paleolitikum kelet-ázsiai történetét. A kutatók most azt vizsgálják, hogy ezeket az eszközöket helyben találták-e fel vagy más csoportoktól vették át a technológiát. Bár nem találtak emberi csontokat vagy DNS-t, amely segíthetne az alkotók azonosításában, több lehetséges készítő is szóba jöhet: modern emberek, neandervölgyiek, gyenyiszovai emberek, vagy akár egy eddig ismeretlen emberfaj. A legvalószínűbb, hogy a neandervölgyiek készítették őket, mivel az európai Quina-technológia közvetlenül hozzájuk kapcsolódik. Ez a felfedezés bizonyítja, hogy a kőeszközök készítői találékonyan és rugalmasan alkalmazkodtak változó környezetükhöz.
🌌 A Champagne-halmaz névre keresztelt csillagászati jelenség szilveszter éjszakáján történt felfedezése óta ejti ámulatba a szakértőket: két hatalmas galaxishalmaz ütközése mutatkozik meg benne, a képeken pedig szinte pezsgőbuborékszerű foltok formájában láthatók a felforrósodott gázok...
A NASA súlyos költségmegszorítások és telephely-összevonások közepette kénytelen bezárni a legnagyobb könyvtárát, így veszélybe kerül tízezernyi történelmi és tudományos dokumentum, amelyek jelentős része még nem digitalizált...
Az idei év kifejezetten gyengén alakult a dollár számára, hiszen a valuta több mint 9 százalékot veszített értékéből a főbb devizákkal szemben – ilyen rossz évet legutóbb nyolc éve látott...
Lenyűgöző részletességgel sikerült megörökíteni két ütköző spirálgalaxist a NASA James Webb-űrteleszkópja (James Webb Space Telescope, JWST) és a Chandra röntgenobszervatórium (Chandra X-ray Observatory) adatainak egyesítésével...
🤖 Az elmúlt év végleg átalakította az MI helyét: a kezdeti mutatványokból állandó társunk lett a mindennapokban, és az emberek már nem csupán újdonságként tekintenek rá...
🎲 Egy lényeges szempont, hogy a kínai tudósoknak most először sikerült megvalósítaniuk azt a híres gondolatkísérletet, amellyel Albert Einstein majdnem száz éve próbálta cáfolni Niels Bohr elméletét a kvantummechanikában...
🚫 A 2026-os New York-i polgármesteri beiktatáson, ahol Zohran Mamdani lép hivatalba, szigorú tiltólistát hirdettek, amelyen meglepő módon külön megnevezték a Flipper Zero-t és a Raspberry Pi-t...
🚀 Érdekes, hogy az MI-berobbanás éveiben szerzett lendület ellenére az Eaton részvényárfolyama 2025-ben nem tudta tartani a lépést a többi ipari óriással...
💡 A kutatók azt vizsgálják, miként lehetne fenntarthatóbban előállítani az egyik legfontosabb ipari vegyületet, az ammóniát, amely a műtrágyák, tisztítószerek és robbanóanyagok gyártásának is alapja...