
Az értelmi képesség és a beszédértés kapcsolata
Egy amerikai kutatás három csoport beszédértését vizsgálta: autizmus spektrumzavarral élőket, magzati alkoholszindrómával élőket és neurotipikus, azaz átlagos fejlődésű személyeket hasonlítottak össze. Mindegyik résztvevőnek ép volt a hallása, viszont beszédértési teljesítményük a kognitív képességeik függvényében jelentős eltérést mutatott. Kiderült, hogy az értelmi képességek sokkal inkább befolyásolják a teljesítményt, mint azt korábban gondolták, és mindhárom csoportnál ugyanaz a kapcsolat volt megfigyelhető.
Zajban való beszédértés – nem csak halláskérdés
A kutatásban viszonylag kevés, összesen 49 fő vett részt: 12 autista, 10 FAS-szindrómás és 27 neurotipikus önkéntes, 13 és 47 év közötti életkorral. Először mindannyian átestek egy hallásvizsgálaton, majd egy számítógépes „multitalker” beszédértési teszten próbáltak helytállni, ahol egy fő beszélő utasítását kellett megérteni, miközben két másik háttérhang egyre hangosabbá vált. Ezután szóbeliségre, nonverbális képességekre és perceptuális gondolkodásra irányuló intelligenciatesztet is kitöltöttek.
Az eredmények világosan kimutatták: minél magasabb volt valakinek az IQ-ja, annál jobban boldogult a háttérzajban történő beszédértés feladatával.
Hogyan dolgozza fel az agyunk a hangokat?
A sikeres beszédértés számos kognitív folyamatot igényel: szét kell választani a különböző hangforrásokat, kiválasztani, mire figyelünk éppen, és háttérbe szorítani a zavaró zajokat. Ehhez társul a nyelvi feldolgozás, a szótag- és szófelismerés, valamint a társas helyzetben elvárt nonverbális jelek (például bólogatás, mosolygás) megértése és alkalmazása. Mindez nagy terhet ró az agyunkra zajos környezetben.
A kutatás jelentős, mert rávilágít: nem szükséges hallásvesztés ahhoz, hogy valaki nehezebben boldoguljon zsúfolt, zajos helyzetekben. Sokan úgy érezhetik, hogy rosszul hallanak, pedig lehet, hogy egyszerűen az agyi feldolgozóképességük vagy az intelligenciájuk befolyásolja a teljesítményüket.
Mit tehetünk, ha nehezen boldogulunk?
A fentiek tükrében azoknak, akik nehézséget tapasztalnak, érdemes nemcsak hallásvizsgálatot kérniük, hanem a tanulási és környezeti feltételeket is átgondolniuk. Iskolákban például hasznos lehet, ha a diákokat közelebb ültetik a tanárhoz, vagy speciális hallássegítő eszközöket biztosítanak. Így akár azok is jobban vehetik az akadályt, akiknél a probléma inkább kognitív, semmint hallásszervi eredetű.
