Kína és a nemzetbiztonság árnyéka
Az Intel részvényei 3,5%-os esést is elértek, mielőtt valamelyest korrigáltak volna. Tom Cotton republikánus szenátor is aggodalmát fejezte ki Tan kínai kötődései miatt, leginkább a nemzetbiztonsági kockázatokat hangsúlyozva hivatalos levelében. A szenátor azt is kiemelte, hogy az Intel tavaly 2 880 milliárd forintnyi (8 milliárd dollár) támogatást kapott a CHIPS és Tudományos Törvény (CHIPS and Science Act) keretében Joe Biden elnöksége alatt, ezért különösen fontos a közpénzek felelősségteljes elköltése. Cotton szerint a Tanhoz köthető múltbeli kapcsolatok kétségeket ébresztenek abban, mennyire képes az Intel megfelelni ezeknek az elvárásoknak.
Tan múltja és az amerikai befektetők dilemmája
Tan korábbi befektetései már kinevezésekor vitatéma voltak, de mint egykori kockázatitőke-befektető, befektetései volumene és jellege nem volt rendkívüli. Egy Reuters-vizsgálat szerint tőkét főleg saját cége, a Walden International, valamint két hongkongi holdingon keresztül fektetett be Kínába. Kiemelendő, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy Tan bármely, az USA által tiltott kínai hadiipari cégbe fektetett volna.
Ez a jelenség nem egyedi: a Walden International csak egy a sok amerikai kockázatitőke-alap közül, amelyek ellen kongresszusi vizsgálat indult a kínai félvezetőiparba irányuló tőkebefektetések miatt. Ilyen volt többek között a GGV Capital, a GSR Ventures, a Qualcomm Ventures és a Sequoia Capital is. Ugyanakkor már több alap különválasztotta amerikai és kínai érdekeltségeit, illetve politikai lobbizással próbálta javítani pozícióját.
Trump fenyegetései és az Intel helyzete
Tan márciusban maga mondta, hogy számít Trump támogatására az amerikai félvezetőipar versenyképességének megőrzésében. Közben Trump szerdán 100%-os vámot helyezett kilátásba az importált chipekre és félvezetőkre – ami éppen az amerikai gyártó Intelnek kedvezhetne. Bár Tan kínai befektetései ismertté váltak, a cégvezetők magánbefektetéseit nem kötelesek nyilvánosságra hozni, kivéve, ha potenciális összeférhetetlenség merül fel.
Tavaly például kiderült, hogy a Tech Transparency Project szerint Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója, körülbelül 6 milliárd forintot (17 millió dollárt) fektetett be a kínai mesterséges intelligencia szektorba, miközben az amerikai MI-bizottság elnöke volt.
Az Intel és a botrány hatása
Az Intel közleményben hangsúlyozta, hogy a vállalat és Tan egyaránt elkötelezett az Egyesült Államok nemzetbiztonsága mellett. Egyelőre nem reagáltak Trump követelésére Tan azonnali lemondásáról. Tan csak márciusban vette át a vezérigazgatói pozíciót a menesztett Pat Gelsingertől, majd gyorsan, mintegy 15%-os létszámleépítést indított a szervezet racionalizálása érdekében.
Mi következik most?
A közösségi oldalak felhasználói és az elemzők is azt találgatják, vajon az Intel enged-e Trump nyomásának. Figyelemre méltó, hogy a szakértők szerint Tan és Trump között nincs jó személyes kapcsolat, így Tan könnyebben válhat politikai célponttá. Ugyanakkor, ha az elnökök beleavatkoznak abba, hogy ki vezetheti az amerikai technológiai óriáscégeket, az aggasztó precedenst teremthet.
Összességében az Intel vezérigazgatójának sorsa és a vállalat jövője jelentős politikai és gazdasági bizonytalansági tényezővé válhat a következő hónapokban.
