Látványos leletek a perui Andokban
Santa Leonor de Jucul apró falujában megdöbbentő kincseket őriznek: 97 khiput, köztük a világ leghosszabbját, amely több mint 68 méter. Don Lenin Margarito helyi idős ritualista szerint ezek a zsinórok a környező szent helyeken tartott éves rituális adományokat rögzítik. A színes zsákocskák, amelyekben koka leveleket és dohányt tárolnak, mind-mind a khipuk szakrális célját idézik fel. Ezeken a khipukon az információkat nem a csomók, hanem a különféle bojtos szálak segítségével rögzítik.
Bojtokban rejlő jelentések
Például egy puha, bézs lámabundából készült bojt a magashegyi Paccha-cocha nevű szent tónál végzett áldozatot jelzi. A szálak bolyhos volta az esőfelhőkre utal, mert a Paccha-cochánál végzett szertartásoktól esőt várnak. Más bojtos szálak más rituális helyekre, illetve azok eltérő környezeti hatásaira utalnak. A halottak szellemeit célzó rituáléktól például az áradások elmaradását remélték.
A helyiek még emlékeznek rá, hogy a khipukat régen nyilvános helyen őrizték, a közösség vénei bármikor megtekinthették, és klímaadatokat olvastak ki belőlük. Így értelmezték az éghajlati mintázatokat, hasonlóan ahhoz, ahogyan mi kutatjuk ma a múltat.
Új kutatási módszerek és kihívások
Modern radiokarbonos eljárásokkal most megpróbálják pontosan meghatározni a juculi khipuk korát – így kronológiába tudják rendezni a rituális áldozatokat, vagyis egy helyi, autentikus klímadatbázis születhet. Mivel a gyűjteményt kártevők, penész és rágcsálók fenyegetik, a British Museum támogatást adott a khipuk megtisztítására és megőrzésére.
Mára mindössze öt andesi falu őriz ilyen örökséget, ami izgalmas nyomokat ad arra, hogyan kódolták az információkat ezek az ősi zsinórok. Más kutatások rámutattak, hogy a bojtos szálak kulcsot adhatnak a témák vagy események értelmezéséhez. Ha sikerül megfejteni a juculi khipuk bojtjainak jelentését, talán az inka zsinórok teljes nyelvét is feltárhatjuk.
