Az időskori szuperemlékezet titka: fiatalon maradó agysejtek

Többek között az idős emberek közötti nagy különbségek okaira világít rá egy új kutatás, amely meglepő felfedezést tett: azok, akik idősebb korukban is kivételes memóriával rendelkeznek, lényegesen több fiatal idegsejttel rendelkeznek, mint hasonló korú társaik. A kutatók agymintákat vizsgáltak különböző életkorú – köztük 80 év felett is kiemelkedő emlékezetű – elhunyt donoroktól.

Az öregedés és a neurogenezis összefüggése

Az egészséges kognitív képességekkel rendelkező idősek, valamint a fiatal felnőttek egyaránt jelentős mértékben képesek új idegsejteket termelni az agy hippokampusz nevű területén, ahol a memóriáért felelős sejtek találhatók. Lényeges szempont, hogy ezek a fiatal idegsejtek csak a teljes idegsejtszám 0,01 százalékát teszik ki, mégis komoly hatással lehetnek a memóriára. Az Alzheimer-kóros vagy más kognitív hanyatlást mutató embereknél azonban a neurogenezis, vagyis az új idegsejtek létrejötte jelentősen visszaesik: kevesebb éretlen idegsejt található az agymintákban.

Kik azok a szupermemóriások?

Kiemelten érdekes, hogy az úgynevezett szupermemóriások agyában több éretlen idegsejt található, mint bármely más vizsgált csoportban, különösen az Alzheimer-kórosokhoz képest. Bár a vizsgálatban részt vevő csoportok mérete kicsi – tíznél kevesebb emberrel –, az eredmények nagyon ígéretesek az agyi öregedés kutatásában. Egyes neurológusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kis mintaszám miatt óvatossággal, fenntartással kell kezelni a következtetéseket.

Neurogenezis: a tudományos vita középpontjában

Hosszú évtizedekig tartotta magát az a nézet, hogy az emberi agy a gyermekkor után már nem képes új idegsejteket létrehozni. Ma már bizonyított, hogy ez nem igaz: a felnőtt agy is képes – elsősorban a hippokampuszban – új idegsejteket termelni, bár emberekben nehezebb ezt bizonyítani, mint például egerekben. Fehérjejelöléses módszerekkel és újabban egysejtes RNS-szekvenálással sikerül azonosítani azokat a gén- és fehérjejegyeket, amelyek a sejtek fiatalságát mutatják. Vannak azonban, akik szerint ezek a fehérjék nem elég specifikusak, így továbbra is vannak kételyek a módszerek pontosságával kapcsolatban.

Innovatív technológiák és a jövő

A legújabb vizsgálatban a kutatók nemcsak a genetikai, hanem az epigenetikai jeleket is felmérték, vagyis olyan DNS-módosulásokat, amelyek a sejtek működését irányítják. Ezzel az új módszerrel pontosabban lehet azonosítani a fiatal idegsejteket. Fontos kihívás azonban, hogy sikerüljön megfigyelni, pontosan milyen szerepet töltenek be ezek a sejtek az emberi agyban. A következő lépés, hogy kidolgozzanak olyan képalkotó eljárásokat, amelyek kimutatják e sejtek aktivitását élő emberek agyában – ha ez sikerül, új utakat nyithat a kognitív hanyatlás megelőzésében.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

Share on Social Media