Mi az a “subclade K” és miért beszél róla mindenki?
Új téma ütött fel a fejét az influenzaszezon kapcsán: a “subclade K”. Az influenzavírusok folyamatosan változnak, apró genetikai mutációkkal. Ezeket a változásokat olyan rendszeren keresztül követik, ami hasonlít egy családfára. A “nagy ágakat” a vírus típusai adják, például az A és B típusú influenza. Ezekből ágaznak el a különböző altípusok, amiket főleg az A típusnál a felszíni fehérjék, a hemagglutinin (H) és neuraminidáz (N) különböztetnek meg – ide tartozik például az A(H3N2), amely idén uralja a statisztikákat.
Az ágak további elágazásait kládoknak hívják, ezek még közelebbi rokoncsoportokat jelentenek. A kládokon belül a legújabb mutációk alkotják a szubkládokat: ezek a családfa “apró hajtásai”. Ebben a szezonban a laborokban vizsgált minták közel 85%-ában a H3N2 vírus “subclade K” változata jelent meg.
A subclade K – egy új “szuperinfluenza”?
Ennek alapján megállapítható, hogy a subclade K nem jelent automatikusan nagyobb veszélyt. Bár a vírus bizonyos pontjain olyan mutációk jelentek meg, amelyeket az immunrendszer kevésbé ismer fel (ezért könnyebben terjed), nem okoz súlyosabb lefolyású megbetegedést, mint a jelenleg keringő más változatok. A tünetek idén is a megszokottak: láz, hidegrázás, köhögés, orrdugulás, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, rossz közérzet. A legsúlyosabb szövődmények szepszis és tüdőgyulladás formájában jelentkeznek, főleg időseknél, két év alatti gyermekeknél, várandósoknál és krónikus betegségben szenvedőknél (asztma, diabétesz, szívbetegség).
Hat-e az idei védőoltás, és megéri-e most beadni?
Felmerül a kérdés: hatékony-e az oltás idén? Bár a vakcina talán kevésbé pontosan illeszkedik az új szubkládhoz, továbbra is lényeges védelmet nyújt. A déli féltekei adatok szerint a vakcina idén is felére csökkentette az influenzával összefüggő orvosi viziteket és kórházi kezeléseket. Sajnos eddig az amerikai gyermekek csupán 42%-a oltatta be magát, miközben ez korábban közelebb volt az 53%-hoz. Ennek komoly tétje van: a tavalyi halálesetek 90%-ában az áldozatok nem kapták meg a védőoltást.
Az influenzaszezon ősszel kezdődött, de most sem késő beadatni az oltást. Főként idősek, várandósok, immunhiányosok és krónikus betegek számára kiemelten ajánlott.
Mit tehetsz még az influenza ellen?
A védőoltás mellett további védekezési rétegek léteznek: maszk viselése zárt terekben, a helyiségek gyakori szellőztetése, valamint a beteg személyek otthon tartása. Ezek az intézkedések nemcsak az influenzát, hanem más légúti betegségek (például COVID-19, RSV) terjedését is visszafogják.
A higiénia itt is kulcsfontosságú: különösen az óvodákban, iskolákban érdemes rendszeresen, legalább 20 másodpercig kezet mosni szappannal, valamint betegen ne járj közösségbe. A gyerekek oltása ugyanolyan fontos, mint a felnőtteké.
Gyógyszeres kezelési lehetőségek
Amennyiben valaki mégis megbetegszik, antivirális készítmények – például Tamiflu – segíthetnek, főként, ha a tünetek jelentkezése után 1–2 napon belül elkezdik szedni őket. Ezek a gyógyszerek mérséklik a betegség lefolyását, különösen veszélyeztetett csoportokban (idősek, várandósok, krónikus betegek). Szakértők szerint még mindig kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, noha az idei influenzavírus-változat továbbra is érzékeny ezekre a készítményekre.
Ennek alapján megállapítható, hogy az idei influenzaszezon különösen súlyos, de a védőoltás, a higiénia és a szükség esetén alkalmazott antivirális gyógyszerek jelentősen csökkenthetik a komoly szövődmények kockázatát. Ha idén még nem oltattad be magad, még mindig nem késő – magadért és a környezetedért is fontos!
