
Így hat az ibuprofen a szervezetben
Az ibuprofen a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) családjába tartozik. Ezek a gyógyszerek 1983-ban kerültek a figyelem középpontjába, amikor egy hasonló szer, a sulindac, összefüggésbe került kevesebb daganatos megbetegedéssel. Az NSAID-ok főként a COX-1 és COX-2 enzimek gátlásával hatnak: míg előbbi a gyomor védelmét és a veseműködést szolgálja, a COX-2 felelős a gyulladásért. Ez azt jelenti, hogy az ibuprofen mindkét enzimet gátolja, ezért ajánlott étkezés mellett szedni.
Az ibuprofen és a méhtestrák
Nagy léptékű vizsgálatok szerint az ibuprofen 25%-kal csökkentheti a méhtestrák (endometriumrák) kockázatát, különösen azoknál, akik havonta legalább 30 tablettát szednek. Ez a daganat főként a menopauza utáni nőknél jelentkezik, leginkább túlsúllyal, elhízással, magas ösztrogénszinttel, cukorbetegséggel vagy hormonpótló terápiával társulva. Az ibuprofen védőhatása a szív- és érrendszeri betegek körében volt a legerősebb. Ugyanakkor az aszpirin, egy másik ismert NSAID, nem mutatott hasonló kapcsolatot ebben az elemzésben. Más készítményeket, például a naproxent is vizsgálták, de úgy tűnik, minden eset egyedi – a genetika és az egyéb betegségek egyaránt számítanak.
Tágabb lehetőségek
Az ibuprofen egyes adatok szerint nemcsak a méhtestrák, hanem a bél-, mell-, tüdő- és prosztatarák kockázatát is csökkentheti. Például akik vastagbélrák után szedték, ritkábban tapasztaltak kiújulást. Az ibuprofen főként gyulladáscsökkentőként segít: csökkenti a prosztaglandinokat, amelyek fokozzák a sejtszaporodást – így akadályozhatja a daganat növekedését. Emellett kedvezően befolyásolhat bizonyos géneket is, például a daganatsejtek túléléséhez szükségeseket, sőt érzékenyebbé teheti a rákos sejteket a kemoterápiára.
Nincs egyetértés a szakértők között
Fontos ugyanakkor, hogy nem minden tanulmány mutat előnyös kapcsolatot. Egy kutatásban például az aszpirin szedése a daganat diagnózisa után rosszabb túléléssel járt, különösen akkor, ha már korábban is szedték; hasonló megfigyelések születtek más NSAID-ok esetében is. Más vizsgálatok szerint viszont csökkenthető néhány rákfajta kockázata, ugyanakkor egyes NSAID-ok hosszú távú szedése növelheti a veserák kockázatát. Emellett az NSAID-oknak is vannak árnyoldalai: gyakori vagy nagy dózisban szedve gyomorfekélyt, bélvérzést, vesekárosodást, sőt ritkán szívrohamot vagy stroke-ot okozhatnak, illetve befolyásolhatják más gyógyszerek, például véralvadásgátlók hatását.
A józan ész diadala
Az ötlet, hogy egy hétköznapi fájdalomcsillapító a rákkal szemben is védelmet adhat, kétségkívül izgalmas. Ugyanakkor, amíg nem születnek egyértelmű bizonyítékok, érdemes inkább az egészséges életmódra fókuszálni: gyulladáscsökkentő ételeket fogyasztani, rendszeresen mozogni, és bármilyen gyógyszer szedése előtt konzultálni az orvossal.
