Az európai űrverseny lemaradásban
Az Egyesült Államokhoz képest Európa jelentős lemaradásban van az űrversenyben. A Starlink – a SpaceX égisze alatt – jelenleg több mint 7600 műholddal rendelkezik, miközben az Eutelsat, amely 2023-ban összeolvadt a brit OneWeb-bel, csupán 650 alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő műholdat üzemeltet; ráadásul ezek a műholdak már életciklusuk végéhez közelednek, cseréjük és a flotta bővítése jelentős pluszbefektetést igényelne.
Az Eutelsat jelenlegi piaci értéke 1,6 milliárd euró, ami messze elmarad a Starlink tulajdonos SpaceX értékeltségétől, amely néhány éve elérte a 80 milliárd dollárt (kb. 29 600 milliárd forint).
Lassan botorkálunk a Starlink árnyékában
Szakértők szerint az Eutelsat egyelőre csak a stratégiai fontosságú, szuverenitásorientált és vállalati piacon lehet eredményes. A tömegpiaci, globális műholdas internetszolgáltatásban aligha rúghat labdába a Starlink mellett, mivel a Föld körül keringő műholdak száma, az ipari kapacitás, az indításokhoz való hozzáférés, a spektrum és a felhasználói terminálok tekintetében egyaránt hátrányban van.
A francia tőkeinjekció ugyan segíthet ezeknek a hátrányoknak a ledolgozásában, de az sem reális, hogy a következő öt évben a Starlinkhez hasonló lefedettség alakuljon ki. Ezzel együtt a speciális felhasználói szegmensek – vállalatok, állami vagy biztonsági ipari szereplők – számára továbbra is értékalapú alternatíva lehet az Eutelsat.
Le tudja váltani Európában a Starlinket?
Emmanuel Macron szerint az űr kérdése egyúttal hatalmi kérdés is, ezért a francia kormány komoly összegeket áldoz erre a területre. Az Eutelsat jelenleg saját magát az egyetlen olyan európai szolgáltatónak tartja, amely teljesen működőképes LEO-hálózattal rendelkezik – ez létfontosságú például a hadászati kommunikáció vagy a szuverén védelem szempontjából.
Felvetődött, hogy az ukrajnai háború miatt az Eutelsat válthatja le a Starlinket, amely eddig kulcsfontosságú internetet biztosított az ukrán haderő számára. Németország például áprilisban ezer Eutelsat-terminált telepített Ukrajnában, de ez csak alternatívát teremthet a Starlink 50 ezer eszközével szemben, nem jelent teljes kiváltást. Az USA és Ukrajna közötti diplomáciai feszültségek enyhülésével végül a Starlink maradt az elsődleges szolgáltató.
Az Eutelsat korábbi vezérigazgatója, Eva Berneke is elismerte: egyelőre esélytelen, hogy teljes egészében átvegyék egy ország – például Ukrajna – műholdas internetellátását.
Nem ugyanaz a liga
Az Eutelsat sem technológiájában, sem architektúrájában nem tart ott, ahol a Starlink. A OneWeb divízió „bent-pipe” architektúrája kevésbé fejlett, így hamarosan második generációs műholdakra is szükség lesz, ha fel akar zárkózni.
Ráadásul az Eutelsat a földközeli (LEO) mellett geostacionárius pályán (GEO) lévő műholdakat is üzemeltet. Ezek nagyobb területet fednek le kevesebb műholddal – például sarkvidéki cégek vagy kutatóbázisok esetében, mint Grönland vagy Alaszka környékén –, de nem tömegfelhasználási célokra fejlesztették őket.
A vállalat a jövőben főként ezekre a speciális, stratégiai területekre kíván koncentrálni, miközben nem zárható ki, hogy a brit állam is növeli majd részesedését az Eutelsatban.
