Az EU kétségbeesetten keresi a megoldást a klímacélok miatt

A brüsszeli környezetvédelmi miniszteri találkozón ismét előtérbe került az Európai Unió klímapolitikai megosztottsága. Az EU 27 tagállama igyekszik közös álláspontra jutni a 2035-ös kibocsátáscsökkentési vállalásaikról, amelyek kulcsfontosságúak lesznek az ENSZ brazíliai klímacsúcsán (COP30). Miközben az EU korábban világelsőnek számított a zöld átállásban, vezető szerepe most kérdésessé vált a belső viták miatt.

Patthelyzet a tagállamok között

Nem elhanyagolható tényező, hogy az unión belül éles ellentétek húzódnak a következő lépések körül. Eredeti elképzelések szerint az Unió egy bátor, 2040-re szóló, -90%-os kibocsátáscsökkentési célt vitt volna magával Brazíliába, azonban ennek megvalósítása egyre valószínűtlenebb. Dánia, amely jelenleg az EU soros elnökségét tölti be, kompromisszumos javaslattal próbálkozik: egy „szándéknyilatkozat” benyújtását szorgalmazza, amely vállalná a 66,3% és 72,5% közötti csökkentést az 1990-es szinthez képest, de a végső célt később pontosítanák.

Az eltérő tagállami érdekek

Ezzel szemben Magyarország, Lengyelország és Csehország túl ambiciózusnak és iparilag károsnak tartja az új tervet. Franciaország a pénzügyi instabilitás és a politikai válság miatt előbb befektetési garanciákat vár, míg Spanyolország és Dánia az ambiciózus célkitűzések mellett állnak ki. A magyar kormány például külön mentességet követelt a hadiipar számára. A halogatás következtében már most rossz üzenet jutott el a világhoz: az EU hitelessége elveszni látszik.

Eltűnő prioritás a zöld fordulat?

Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk miatt a klímavédelem háttérbe szorult, a brüsszeli politika inkább a biztonságra és a gazdasági versenyképességre összpontosít. Ennek eredményeként a -90%-os 2040-es célkitűzés is elakadt; egyes országok szerint a valós maximum csak 83% lehetne, azt is jelentős áldozatok árán. Az Európai Bizottság iparösztönző programokat indított, hogy felvegye a versenyt Kína és az USA vámpolitikájával.

Lassan fogy az EU türelme – és renoméja

A 2015-ös párizsi klímaegyezmény (Párizsi Klímaegyezmény – Paris Agreement) szerint februárig minden országnak szigorúbb 2035-ös célt kellett volna megadnia, de ezt csak kevesen teljesítették. Bár a határidőt szeptemberig meghosszabbították, a végső megállapodás még mindig bizonytalan. A környezetvédők szerint a halogatás egyre súlyosabb hitelességvesztést okoz. A következő hónapokban kiderül, lesz-e még ereje az Uniónak klímavédelmi vezetőként fellépni, vagy örökre elveszíti globális előnyét.

2025, adminboss, phys.org alapján