Egy csatorna, amely összekötött egy országot
Az Erie-csatorna tervezésekor sokan balgaságnak tartották az ötletet, hogy New York városát csatornával kössék össze a Nagy-tavakkal. Maga az elnök, James Madison elutasította a szövetségi támogatást, mondván, hogy a projekt alkotmányellenes. New York állam ezért saját állami kötvények kibocsátásával teremtette elő a szükséges forrást, amit Thomas Jefferson is inkább istenkáromlásnak tartott. Ennek ellenére, csupán alapvető szerszámokkal, állati erővel és mintegy kilencezer, főként ír bevándorló verejtékével, nyolc év alatt 584 kilométer hosszú víziutat építettek, amelyet 83 zsilip szakított meg a szintkülönbségek miatt.
Gazdasági fellendülés, új városok születése
A szkeptikusok hamar rájöttek: az Erie-csatorna elképesztő siker lett. A szállítási költségek drámaian csökkentek: 100 dollár helyett már kevesebb mint 9 dollárba került egy tonna áru eljuttatása New Yorkból Buffalóba. Az éves áruforgalom hamarosan meghaladta a Mississippi menti kereskedelmet, elérve a 200 millió dolláros (kb. 72 milliárd forintos) éves volument, míg a 7 millió dolláros (kb. 2,5 milliárd forintos) építési költség csak a vámokból megtérült. A városok – Syracuse, Utica, Rochester – rohamos fejlődésnek indultak, Rochester például egy évtized alatt Amerika leggyorsabban növekvő településévé vált.
Vallási mozgalmak tarka forgataga
Az Erie-csatorna nemcsak árut, hanem új eszméket, vallási irányzatokat is szállított. A gyorsan változó gazdasági viszonyok közepette indult útjára az Egyesült Államok egyik leghíresebb vallási megújulási hulláma, a Második Nagy Ébredés (Second Great Awakening). A csatorna menti vidék, amelyet „Kiégett Övezetnek” is neveztek, új felekezetek bölcsője lett: itt alapította Joseph Smith a Mormoni Egyházat (The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints), valamint William Miller tanai is ezen az útvonalon terjedtek el, amelyek a Hetednapi Adventista Egyház (Seventh-day Adventist Church) megalapításához vezettek.
Az ország kapuja a Nyugat felé
Az Erie-csatorna valóban összekötötte az Atlanti-óceánt a nyugati államokkal. Ohio is példát vett New Yorkról, és olyan csatornákat épített, amelyek az Erie-csatornához csatlakoztak, így 1832-től újabb kereskedelmi útvonalak nyíltak meg. A csatornavárosok – például Middletown, az ország egyik szimbolikus iparvárosa – az ország felemelkedésének jelképeivé váltak. Mindez azonban ára volt: a Haudenosaunee (irokéz) törzsek földjeiket vesztették el és kitelepítés áldozatai lettek.
Múlt, amiből tanulni lehet
Az Erie-csatorna öröksége tehát nemcsak mérnöki diadal, hanem társadalmi fordulópont is volt, amely máig hatást gyakorol az Egyesült Államok életére. Ma is emlékeztet arra, hogy az infrastruktúra, a közös akarat és a társadalmi összefogás kéz a kézben járhat – és Amerikának mindehhez mindig is szilárd, konkrét alapokra volt szüksége.
