Az ENSZ szerint lassan belefulladunk a műanyagba

A Föld országai komoly kihívással néznek szembe: a műanyagszennyezés világméretű problémává nőtte ki magát. Jelenleg 180 ország képviselői gyűltek össze Genfben, hogy egy történelmi jelentőségű egyezményt kovácsoljanak a műanyaghulladék elleni harc érdekében. Luis Vayas Valdivieso, ecuadori diplomata szerint a műanyagok pusztítják az élővilágot, szennyezik az óceánokat és folyókat, veszélybe sodorják a biodiverzitást, és különösen igazságtalanul sújtják a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait. Kiemelendő, hogy a mikroműanyagok szinte mindenhol jelen vannak: a legmagasabb hegycsúcsoktól a legmélyebb árkokig, sőt, az emberi test szinte minden zugában is kimutathatók.

Miért nem halad a megállapodás?

A tárgyalások már három éve húzódnak, tavaly decemberben Busanban ráadásul teljesen megfeneklettek, miután az olajtermelő országok elutasították a műanyaggyártás korlátozását. Idén újra próbálkoznak, de senki sem számít könnyű egyezményre. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) ugyan diplomáciai lendületet érzékel, mégis nehéz megmondani, hol sikerülhet áttörni a patthelyzetet. Bár a legtöbb ország elkötelezettnek tűnik, továbbra is élesek a viták: egyesek szerint csökkenteni kellene a gyártást és megszabadulni a mérgező összetevőktől, mások inkább a hulladékkezelésre helyeznék a hangsúlyt.

Műanyaghegyek nőnek körénk

Évente több mint 400 millió tonna műanyagot állítanak elő, melynek fele csak egyszeri használatra készül. Hiába a szelektív gyűjtés: a hulladék mindössze 15 százalékát válogatják ki újrahasznosításra, de végül csak 9 százalék kerül valóban vissza a körforgásba. A maradék döntő része lerakókba kerül (46%), elégetik (17%), vagy egyszerűen eldobva szennyezi a környezetet (22%). A The Lancet (The Lancet) közelmúltbeli jelentése a műanyagszennyezés egészségügyi és gazdasági veszteségeit akár 540 ezer milliárd forintra (1,5 ezermilliárd dollár) becsüli.

Mindezek ellenére a lobbi erős

A műanyagipar képviselői erőteljesen jelen vannak a tárgyalásokon, és hangsúlyozzák, mennyire fontosak a műanyagok az orvosi eszközöknél, védőfelszereléseknél vagy biztonsági termékeknél. A civil szervezetek és a Greenpeace viszont azt hangsúlyozzák, hogy a helyzet csak akkor oldható meg, ha nagyrészt leáll a műanyaggyártás, a káros vegyianyagokat kivonják, és komoly anyagi forrást biztosítanak az átálláshoz. A genfi tárgyalások idején a kanadai művész, Benjamin Von Wong különleges installációja, A Gondolkodó terhe (The Thinker’s Burden) műanyaghulladékba süllyedve hívja fel a figyelmet a problémára.

Ennek fényében: végjáték vagy újabb kudarc?

A decemberi kudarc ellenére most minden szem Genfre szegeződik: vajon sikerül-e létrehozni egy igazságos, életképes és ambiciózus egyezményt, vagy tovább nőnek a globális műanyagszigetek.

2025, adminboss, phys.org alapján