Az emberi szervnövesztés miért bukik el a sertésekben?

Az emberi szervnövesztés miért bukik el a sertésekben?
2025 októberében New Yorkban orvosi mérföldkő született: először ültettek be sertésből származó vesét élő emberbe, klinikai vizsgálat keretében. A vesét génmódosítással alakították át, hogy minél közelebb álljon az emberi szövetekhez, így alternatívát kínálva a végtelennek tűnő emberi szervvárólistával szemben. Ami még tíz éve csak sci-finek tűnt, ma már valóság. A páciens egy hatfős csapat tagja, amely részt vesz a világ első génszerkesztett sertésvese-transzplantációs kísérletében. A cél, hogy kiderüljön: vajon a génmódosított sertésvesék képesek-e valóban pótolni a beteg emberi szerveket, és biztonsággal működnek-e az emberi testben.

Az emberi szervhiány miatt dübörögnek a xenotranszplantációs kísérletek

Jelenleg több mint százezer beteg vár új szervre csak az Egyesült Államokban. A kereslet messze meghaladja a kínálatot; a hiány évente több ezer életet követel, mire végre sorra kerülnének. Évtizedek óta kísérleteznek állati szervek átültetésével – a hatvanas években páviánszívvel próbálkoztak, mostanában pedig génmódosított sertésekkel.

A legfőbb akadály mindig is az immunrendszer volt: az idegen sejteket a szervezet támadónak tekinti, és megtámadja. Hiába volt januárban egy reménykeltő eset New Hampshire-ben, ahol egy férfi génszerkesztett sertésvesét kapott – kilenc hónap múlva a szerv működése hanyatlott, végül el kellett távolítani, pedig ekkor is nagyon erős immunelnyomó gyógyszereket alkalmaztak. Ember–ember átültetés esetén is életre szóló immunelnyomás szükséges, nemhogy állat–ember transzplantációknál.

Ezért bíztak egy másik módszerben: ha a sertés embriójából kiiktatják a veseképződésért felelős géneket, majd humán őssejteket fecskendeznek be, akkor elvileg a sertés később teljesen emberi sejtekből épülő vesét növeszt. Ez, mivel genetikailag a beteghez igazítható, akár teljesen kiküszöbölhetné az immunválaszt.

Elsőre egyszerűnek tűnik, de a gyakorlatban a sertés és az emberi sejtek eltérő fejlődési sebessége komoly akadályt jelent. Ettől függetlenül már öt évvel a 2015-ös NIH-moratórium előtt képesek voltak patkányhasnyálmirigyet egérben növeszteni. Ez is azt mutatta: nem sci-fi volt az ötlet, hanem működő technológia.

Az etikai akadályok – miért tiltotta be az NIH?

A kutatások leállítása mögötti ok nem elsősorban a tudományos kockázat volt, hanem erkölcsi aggályok. Sok döntéshozó attól tartott: ha humán sejtek elterjednek az állati szervezetben, akár az agyban is, akkor elmosódhat a határ ember és állat között. Az NIH figyelmeztetett, hogy egy ilyen „emberállat kiméra” állati elméjét akár „lényegesen módosíthatja” az emberi sejtek jelenléte. Ügyvédek és jogvédők már azt vizionálták, hogy ilyen hibrideknek „emberi jogokat” kellene biztosítani, ha ténylegesen emberhez hasonló tudatra tesznek szert.

A vita középpontjában az áll, mikortól kell egy állatnak magasabb erkölcsi státuszt tulajdonítani: attól kezdve-e, hogy elkezd érzékelni, önreflexióval bír, vagy tudatos lény lesz. Egy szenzitív állat elkerüli a fájdalmat, de egy önreflexióval rendelkező élőlény már azt is felfogja, hogy vele történik valami rossz, ami összetettebb szenvedést jelent. Ez valóban elmélyíti az erkölcsi kérdéseket.

Téves érvek az NIH moratóriuma mögött

Az amerikai tiltás alapvető logikai hibát tartalmaz. Ha ugyanis az önreflexió vagy más, összetett tudati képesség tényleg magasabb erkölcsi státuszt jelentene, akkor éppolyan fontos lenne delfin- vagy főemlőssejtek beültetésétől is tartani, nemcsak emberi sejtek esetén. Mégsem így tesznek – nem a tudatosság mértéke a döntő, hanem az, hogy valami ember-e.

A jelenlegi szabályozás minden embert védelemben részesít, függetlenül attól, pontosan milyen szellemi képességei vannak. Ez nem az öntudat szintjéből vagy a racionális gondolkodásból fakad, hanem pusztán abból, hogy valaki az emberi fajhoz tartozik.

Ettől függetlenül, ha egy sertésembrió elég közel kerülne ahhoz, hogy „szinte embernek” számítson, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznának rá is, mint egy emberre. Maga az, hogy egy sertésben vannak emberi sejtek, ettől még nem emeli „fél-emberré”. A beültetett sertésvese esetétől sem lesz az ember „félig donor”. Jelenleg mégis úgy kezelik: egy sertés, amelyben megjelennek emberi sejtek, rögtön „túl emberivé” válhat.

Felmerülhet vitatható érvként az állatok etikai felhasználása, de a moratórium fő érve – hogy a humán sejtek túlzottan emberivé változtatják a sertést – hibás logikán alapul. Az erkölcsi státuszunk nem az agysejtek típusától, hanem az emberi mivoltunktól függ.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 08:15

Az év első nagy meteorzáporja: érkeznek a Quadrantidák!

☄ Szombaton, január 3-án különleges égi látványosság vár: éjjel felbukkan az év első teliholdja, majd röviddel utána csúcsra ér az egyik legerősebb meteorraj, a Quadrantidák...

MA 08:00

Az új év pezsgése: ragyog a Champagne-halmaz

A NASA Chandra röntgenteleszkópjának legújabb felvételén igazi kozmikus látvány fogad: a Champagne-halmaz, amely nevét csillogó fényéről kapta...

MA 07:58

Az éjszaka királynői: 2026 lenyűgöző holdjai és látványos fogyatkozásai

🌒 2026-ban különleges év vár a csillagkedvelőkre, hiszen ebben az évben 13 telihold kíséri végig az éjszakákat...

MA 07:50

Újabb csapás: ismét kibertámadás érte az Európai Űrügynökséget

Az Európai Űrügynökség (ESA) ismét kibertámadás áldozatává vált: a támadók állítólag mintegy 200 GB bizalmas adatot kínálnak eladásra...

MA 07:44

A 2025-ös lakáshitel-kamat történelmi mélyponton

A 30 éves fix kamatozású jelzáloghitel átlagos kamata 6,15%-ra csökkent, ami az idei legalacsonyabb szint, és sok ingatlanvásárlónak jelenthet jó hírt...

MA 07:38

Az új Hisense L9Q véget vet a sötét moziknak?

🎥 A Hisense L9Q a magyar nappalikba is egy kortárs csodamasinát hoz: fényes, gazdag színeket vetít a falra vagy vászonra, miközben beépített hangszórói szinte vetekszenek a mozirendszerek teljesítményével...

MA 07:29

Az Afeela villanyautóival tarol a Sony a CES-en

Idén a Sony a CES 2026-on nem a megszokott szórakoztatóelektronikai termékeit, játékait vagy hollywoodi terveit helyezi a középpontba, hanem teljes gőzzel az elektromos autók felé fordul...

MA 07:21

Az új Galaxy S26 Ultra brutális kameradudorral érkezik

📷 A Samsung Galaxy S26 Ultra-ról kiszivárgott videón és képeken jól látható, hogy visszatér a jól ismert kameradudor...

MA 07:16

Az Instagram-vezér szerint többé nem hihetünk a szemünknek

👀 Adam Mosseri, az Instagram vezetője szerint 2025 végére szinte lehetetlenné válik eldönteni, mi a valóság és mi a mesterségesen generált tartalom...

APP
MA 07:12

APPok, Amik Ingyenesek MA, 1/1

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     McQueen Lightning Cars (iPhone/iPad)A McQueen Lightning Cars egy végtelen futamjáték, amelyben egy fizika alapú környezetben versenyzel...

MA 07:08

Az új felvételek lerántják a leplet: a szupernóva nem tűzijáték

Új, nagy felbontású felvételek végre valódi bepillantást adnak abba, mi történik, amikor egy csillag felrobban...

MA 07:02

Az IPv6 30 éves, mégsem hódította meg a világot

📷 Harminc évvel ezelőtt, az 1990-es évek elején a szakértők attól tartottak, hogy hamarosan elfogynak a világhálón használt IPv4-címek...

MA 06:57

A Samsung CES 2026-os bemutatóját így nézheted élőben

📺 A Samsung idén alaposan átrendezi a CES menetrendjét: a cég nem hétfőn délben, hanem már vasárnap este indítja a show-t Las Vegasban...

MA 06:50

Az Einstein-szonda rajtakapta: óriási röntgenvihar tört ki egy közeli csillagon

💡 Az Einstein-szonda (Einstein Probe) igazán látványos felfedezést tett: 2024 szeptemberében egy új röntgenkitörést azonosított a PM J23221-0301 nevű csillagon, amely mindössze 150 fényévre található a Földtől...

MA 06:43

Az Instagram tényleg fuldoklik az MI-hazugságok tengerében?

A közösségi média képtelen lépést tartani a mesterséges intelligenciával, ez már világos...

MA 06:36

Az LG berobbant a jövő tévéjével – érkeznek az MI-kütyük

Az LG rendre megnyitja a CES sajtónapját Las Vegasban, és 2026-ban sem lesz ez másképp...

MA 06:23

Az új kvantumforradalom: helyreállt a kvantumerőforrások elmélete

⚡ A kvantuminformáció-elmélet azzal foglalkozik, hogyan tárolható és hogyan dolgozható fel információ kvantumtechnológiákkal...

MA 06:16

A zsírdús, egészségtelen étrend brutálisan megdobja a májrák esélyét

A zsírokban gazdag étkezés nemcsak elzsírosítja a májat, hanem tartós, veszélyes sejtátalakulásokat is okozhat, amelyek csendben, idő előtt a rák felé sodorják a szervezetet...

MA 06:06

Történelmi események a mai napon (Január 1.)

Az újév első napja rendre sorsfordító pillanatokkal indult a történelemben: a Julián-naptár bevezetésétől 📅 a modern internet születéséig 🌐, a United Nations nyilatkozatától 🕊️ az euró megjelenéséig 💶...