Az őszi tudományos hétvége több izgalmas felfedezést hozott a világ minden tájáról. Kutatók új elméletet állítottak fel az univerzum anyag–antianyag aránytalanságáról, ráadásul brit tudósok szerint az emberek arca meglepő gyorsasággal laposodott el evolúciós mércével mérve. Eközben amerikai biológusok az asztma kiváltó molekuláját azonosították, ami alapján lehetséges, hogy később hatékonyabb gyógyszerek készülhetnek a betegség ellen.
A világegyetem aszimmetriájának rejtélye
Jelentős, hogy japán fizikusok új magyarázatot találtak arra, miért van több anyag az univerzumban, mint antianyag. Normál esetben a nagy bummnak egyenlő mennyiségben kellett volna előállítania az anyag és az antianyag részecskéit, amelyek azonnal megsemmisítik egymást. Ám a kutatók szerint közvetlenül az ősrobbanás után a hűlő univerzumban hosszú, szálas szerkezetű hibák, úgynevezett kozmikus húrok keletkeztek, amelyek összekuszálódva különleges energetikai „csomókat” (knot-szolitonokat) formáltak. Ezek később kvantumfolyamatokon keresztül összeomlottak, amivel nehéz, jobbkezes neutrínókat hoztak létre. Ezek a részecskék ezután könnyebb, stabilabb változataikra bomlottak le, kismértékben az anyag képződését részesítve előnyben. Így arra lehet következtetni, hogy minden egymilliárd antianyag–anyag párból csak egy maradt fenn, és ebből született a ma ismert világegyetem. Jelentős, hogy a tudósok szerint a közeljövő gravitációshullám-mérései kimutathatják, volt-e ilyen „csomós” időszaka a világegyetemnek.
Az emberi arc példa nélküli laposodása
Az emberek arca látványosan lapos, szinte már „szégyenletesen”, ellentétben a többi főemlőssel, amelyek előreugró orral és kisebb aggyal rendelkeznek. Londoni kutatók átfogó 3D koponyamodell-elemzéssel kimutatták, hogy az emberi és az emberszabásúak fejlődési vonala körülbelül 20 millió évvel ezelőtt vált el. Jelentős, hogy ez az időszak hatalmas anatómiai változatosságot hozott az emberszabásúak körében – szemben a gibbonokkal, amelyek koponyája alig változott. Az emberi koponya evolúciója gyorsabb volt, mint bármely más főemlősé; ebben a „versenyben” a gorilla csak a második helyen végzett. Ez a gyors változás valószínűleg a nagyobb agyhoz és az azzal járó kognitív előnyökhöz kapcsolódik.
Évtizedekig azt hitték, hogy az asztmás rohamokat a leukotriének nevű gyulladáskeltő anyagok okozzák, amelyeket a fehérvérsejtek szabadítanak fel a tüdő irritációjára. Ám most amerikai kutatók új molekulacsoportot azonosítottak, amely a „pszeudo-leukotrién” elnevezést kapta. Ezek akkor keletkeznek, amikor szabad gyökök oxigént adnak lipidmolekulákhoz – a folyamat a tűz keletkezéséhez hasonlóan könnyen ellenőrizhetetlenné válik. Az asztmára hajlamos emberek szervezetében valószínűleg hiányoznak azok az enzimek és antioxidánsok, amelyek ezeket a káros molekulákat eltakarítanák. Jelentős, hogy a kutatók szerint hatékonyabb lenne a szabadgyök-képződést blokkoló gyógyszerek fejlesztése, ahelyett hogy csak a receptorokra ható szerekben bíznánk.
🙁 Bár az új Pixel 10a március óta elérhető, súlyos hibákkal eddig nem találkoztak a magyar felhasználók, néhány apróbb, idegesítő problémával azonban továbbra is számolni kell – ahogy az már megszokott egy frissen piacra dobott telefonnál...
A közelmúltban a digitális óriások eltökélten haladtak afelé, hogy működésüket teljes egészében megújuló energiára állítsák át, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás elleni harchoz...
Érdemes megvizsgálni, hogy mennyire éri meg az új iPhone 17E-t választani, ha nagyjából hasonló áron, akár még jobb alternatívák is léteznek a korábbi iPhone-modellek között...
Az elektrosztatikus jelenségeket mindenki ismeri: ha lufit dörzsölsz a hajadhoz, a hajszálak szétállnak, vagy egy szőnyegen végigsétálva apró kisülésekkel sokkolsz másokat...
Tipikus példa arra, amikor az MI nemcsak gyorsít, hanem új szintre emeli a gyógyszerkutatást: az amerikai gyógyszeróriás, az Eli Lilly, 1000 milliárd forintos (2,75 milliárd USD) szerződést kötött a hongkongi Insilico Medicine-nel, hogy világszerte elérhetővé tegyék a mesterséges intelligencia által fejlesztett gyógyszereket...
A mikroműanyagok kutatása közben gyakran használt nitril- és latexkesztyűk jelentősen torzíthatják a laboreredményeket – legalábbis ez derül ki a Michigani Egyetem friss vizsgálatából...
Lassan, de biztosan érik az Android átalakulása: a rendszer már most is egyre asztalibb, fejlettebb ablakkezeléssel, egyre jobb többablakos funkciókkal, és mindennel, ami egy mindennapos számítógéphez kell – legalábbis papíron...
A Rák-köd, a Földtől 6500 fényévre lévő, a Bika csillagképben található szupernóva-maradvány az elmúlt 25 évben jelentős változásokon ment keresztül a Hubble űrtávcső felvételei tanúsága szerint...
🍲 A kannabisz egyik legismertebb mellékhatása a hirtelen, szinte megállíthatatlan farkaséhség. Ez a jelenség annyira erőteljes, hogy rendszeres használat mellett még azok is extra mennyiségű kalóriát vihetnek be, akik egyébként jóllakottak...
Az új hivatalos Fehér Ház-alkalmazás elérhetővé vált az App Store-ban és a Google Playen, és azt ígéri, hogy közvetlen kapcsolatot teremt a Fehér Házzal...
Olaszországból indult útnak egy rakomány KitKat, egész pontosan 12 tonna, vagyis nagyjából 413 800 szelet csoki, hogy aztán valahol Lengyelország felé végleg eltűnjön...