
Forradalmi technológiával vizsgálták az agyszöveteket
A kutatók újgenerációs módszereket, például egysejtmag-szekvenálást és gépi tanuláson alapuló adatfeldolgozást alkalmaztak, hogy világszerte gyűjtött emberi agyszövetmintákat elemezzenek. A vizsgálatban 24 ember hippocampusának régiójából több mint 400 000 sejtmagot analizáltak, továbbá tíz másik agyat is más módszerekkel vizsgáltak. A minták 0-tól 78 éves korig terjedő emberektől származtak, köztük gyermekektől, tinédzserektől és felnőttektől is.
Az új idegsejtek nyomában
A hippocampus az agy tanulásért, emlékekért és érzelmekért felelős területe, itt keletkeznek az új idegsejtek. Már 1960 óta ismert, hogy egerekben, patkányokban és néhány főemlősben ez a folyamat folyamatosan zajlik. Az emberi minták vizsgálata azonban bonyolultabb, mert szöveteket főként boncolásból vagy műtétekből lehet nyerni, amelyek során sok apró részlet elveszhet.
A friss kutatás során két csúcstechnológiás képalkotó módszerrel térképezték fel, hol jelennek meg az új sejtek. Osztódó elősejtek csoportjait figyelték meg közvetlenül a kialakult idegsejtek mellett, pontosan ott, ahol más állatfajokban is azonosították már a felnőttkori idegi őssejteket. Ezek az osztódó sejtek nemcsak gyermekeknél és fiataloknál, hanem felnőtteknél is megjelentek, ráadásul képesek önmagukat megújítani, illetve újabb agysejteket létrehozni.
Miért más a felnőtt emberek agya?
Érdekes eredmény, hogy bár a gyermekek agya több új idegsejtet termel, a felnőtt minták többségében is sikerült kimutatni a folyamat jeleit. Az egyik vizsgálati módszer szerint 14 felnőttből 9, egy másik alapján 10-ből 10 agy mutatta a neurogenezis bizonyítékát. Néhány felnőtt mintájában nem voltak új sejtek, de a kutatók figyelmeztetnek: ebből még nem lehet általános következtetést levonni.
Az új agysejtek lehetséges hatása
A most felfedezett jelenség alapjaiban változtathatja meg azt, amit az élethosszig tartó tanulásról, az agyi sérülések utáni regenerációról vagy az idegrendszeri plaszticitásról gondolunk. Hosszabb távon a tudósok célja feltárni az összefüggéseket az új agysejtek megjelenése, az öregedés, a neurodegeneratív betegségek – például a demencia – és a kivételes szellemi frissességhez vezető tényezők között. Ha sikerül bizonyítani, hogy a neurogenezis védelmet nyújt vagy segít a betegségek leküzdésében, új terápiás lehetőségek nyílhatnak meg. Egyelőre azonban már önmagában is rendkívül izgalmas, hogy felnőttként sem zárulnak le az agy fejlődési lehetőségei.