Az elveszett maja király sírja: rejtélyek és diplomácia

Az elveszett maja király sírja: rejtélyek és diplomácia
A közép-amerikai Belize dzsungeleiben, Caracol romjai között találták meg a régészek Te K’ab Chaak sírját, aki az ősi maja város első uralkodója és a királyi dinasztia alapítója volt. Egykor ez a város volt a térség legfontosabb hatalmi központja, amely a Jukátán-félsziget déli részét uralta Kr. u. 560 és 680 között, majd 900 körül elnéptelenedett.

Rendkívüli sír, különleges lelet

Több mint négy évtizedes kutatómunka után most először tártak fel egy azonosítható uralkodói sírt Caracolban, ami egyben Belize legnagyobb maja lelőhelye – sőt, az egész maja alföldön is az egyik legjelentősebb. Te K’ab Chaak, aki időszámításunk szerint 331-ben lépett trónra, egy királyi családi szentély alján feküdt, körülötte tizenegy agyagedény, különleges csontcsövek, jádeékszerek, egy mozaikos jádemaszk, csendes-óceáni spondylus kagylók és más, mára már elbomlott tárgyak voltak. Az egyik edényen egy majakirály látható lándzsával, amint istenektől áldozatokat kap; egy másikon Ek Chuah, a kereskedők istene jelenik meg különféle tárgyak között. Négy edényen megkötözött foglyokat ábrázoltak, míg két fedő modellszerű orrmányos medve (tz’uutz’ vagy pisote) fejjel volt díszítve, mely motívum a későbbi caracoli uralkodók nevében is megjelent.

Királyi maradványok és mexikói kapcsolatok

A sírt Arlen F. Chase és Diane Z. Chase, a Houstoni Egyetem régész házaspárja vezette csapat találta meg. A csontváz vizsgálata alapján az uralkodó idős korban, körülbelül 170 cm magasan, fogak nélkül halt meg. A sír Caracol északkeleti akropoliszának három jelentős temetkezése közül a legkorábbi, mindhárom nagyjából Kr. u. 350-ből származik: ebben az időben kezdődött a kapcsolat a távoli Teotihuacán (a mintegy 1200 km-re fekvő, hatalmas közép-mexikói város) és a maják között. Ekkor Teotihuacán már egész Közép-Amerikában kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn.

A régészeket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy Teotihuacán hozott-e új politikai rendszert a maják közé, vagy inkább a maják vették át önszántukból a közép-mexikói szimbólumokat. Egy körülbelül 350-re keltezett hamvasztásos temetkezés központi helyen, mexikói eredetű tárgyakkal – például két nagy kés, hat atlatl-hegy, tizenöt zöld obszidián penge, teotihuacáni harcosokra jellemző vetőfegyverdísz és kerámia – mind arra utal: Caracolban ekkor már jelen volt a mexikói rítus. Különösen figyelemre méltó, hogy a hamvasztás a lakónegyed közepén történt, ami a teotihuacáni elithez kötődő szokás. A fő elhunyt valószínűleg a caracoli uralkodó család tagja lehetett, aki akár követségben is élhetett Teotihuacánban.

Sírleletek és Mesoamerika összefonódása

A harmadik temetkezés – egy nő sírja, hematittal fedve, benne négy edénnyel, spondylus nyaklánccal, tükördarabokkal, két csendes-óceáni kagylóval – szintén ebből az időszakból származik. Mindhárom sír egy időben készült, legalább egy nemzedékkel a hivatalos Teotihuacán-megjelenés (az úgynevezett „entrada” 378-ban) előtt. Ez igazolja, hogy a korai maja uralkodók már ekkor komoly kapcsolatokat ápoltak Mesoamerika távoli vidékeivel, jóval a szimbolikus esemény előtt. Mindkét térség jól ismerte egymás rituáléit, ezek nemcsak gazdasági, hanem diplomáciai csatornákon is átszivárogtak.

Te K’ab Chaak által alapított királyi dinasztia több mint 460 évig uralkodott, és úgy tűnik, a nagy távolság sem jelentett akadályt a világot járó, diplomáciai kapcsolatokat kereső majáknak. Ma a Teotihuacán–Caracol távolság autóval több mint 23 óra, gyalog közel 153 napnyi út lenne.


Felfedezések, amelyek átírják a maja történelmet

Arlen és Diane Chase a világ legismertebb maja régészei közé tartoznak, több mint 40 éve dolgoznak Caracolban, és kutatásaik révén teljesen új képet adtak a maja társadalomról. Részletesen feltárták Caracol fejlett várostervezését, úthálózatát, piacait, és fényt derítettek a hatalmas mezőgazdasági teraszokra, víztárolókra is, amelyekből kiderült: a víz – amely a majáknál szent volt – nem csupán az elit privilégiuma volt. Fiuk, Adrian Chase ma a város szerkezetét és politikai rendszerének változásait vizsgálja.

A Chasék minden technológiai újítást bevetettek: LiDAR lézerszkenneléssel olyan városrészeket tártak fel, amelyeket sűrű dzsungel rejtett, és bizonyították, hogy Caracol hatalmas, egységesen szervezett város volt, nem csupán törzsi falvak laza hálózata. Felfedezték, hogy a társadalom számos rétegből állt, nem egy egyszerű kétosztályos modell szerint működött.

Kutatásaik, köztük Te K’ab Chaak sírjának részletes eredményeit, jövő augusztusban mutatják be a világhírű Santa Fe Intézet nemzetközi konferenciáján.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

  • Te hogyan kutatnád fel egy ősi város rejtett részleteit?
  • Szerinted etikusan szabad bolygónk minden távoli pontján elveszett ereklyéket keresni?
  • Miért tartod fontosnak, hogy megértsük a régi civilizációk kapcsolatait?




Legfrissebb posztok