Séta a szélben: repülés helyett gyaloglás
Az evolúció során a szigetmadár szárnyai fokozatosan kisebbek lettek, lábai viszont arányaiban nagyobbá és izmosabbá váltak. Repülni szükségtelen és energiapazarló volt ilyen környezetben, ezért a szigeti réce inkább a földön töltötte az idejét. Az erősebb lábak segítették a gyors helyváltoztatást, és a felszálláshoz is nagyobb erőt biztosítottak.
Egyedülálló leszármazott, végzetes találkozás az emberrel
A Rekohu réce legközelebbi élő rokona az új-zélandi paradise réce (ptangitangi paradise shelduck), de a szigetlakó változat jóval kevesebbet tartózkodott a levegőben. Az emberi megtelepedés, a vadászat és az új ragadozók miatt azonban a faj már a 19. század előtt kihalt.
A tudomány és a közösség közös öröme
A faj hivatalos neve (Tadorna rekohu) és elnevezése is a helyi Moriori közösségnek köszönhető. A kutatás nemzetközi összefogással valósult meg, és tovább gazdagítja a Chatham-szigetek vízimadár-örökségéről szóló ismereteinket. A hajdani lúdfaj felfedezése a Moriori közösség számára is jelentős, hiszen újabb szálat ad múltjukhoz és kincseikhez.
