Mi is az az ENSO?
Az ENSO (El Niño–Déli Oszcilláció) egy szezonális légköri-óceáni rendszer, amelynek alapja a Csendes-óceán felszíni hőmérsékletének változása. Az El Niño (felmelegedés) és a La Niña (lehűlés) periódusok ellentétes hatásokat idéznek elő: az előbbi mérsékli az atlanti hurrikánokat, míg az utóbbi szinte szabadjára engedi őket, emellett Nyugaton növeli az erdőtüzek kockázatát. Mindezeken túl hatással van a csapadékmennyiségre, a hótakaróra, a hőmérsékletre és akár a pénzpiacokra is.
A kutatók a Csendes-óceán egyenlítői sávjában mérik ezeknek az enyhe (legfeljebb 0,5 °C-os), tartós hőmérsékleti elmozdulásoknak a jelenlétét, amelyek akár hónapokig is eltarthatnak. Az átlag azonban folyamatosan változik a 30 éves referencia-időszak módosulásával, hiszen az 1991–2020 közötti éghajlati bázis egyre kevésbé tükrözi a melegedő valóságot.
La Niña: volt, nincs, lesz?
A mostani tél során bár némi lehűlés tapasztalható volt, az nem tartott elég hosszú ideig ahhoz, hogy hivatalos La Niñáról beszélhessünk. A kulcsszerepet játszó passzátszelek meggyengültek a keleti Csendes-óceánnál, emiatt nem tört fel elegendő hideg víz a felszínre. Lehet, hogy a mostani telet utólag besorolhatják majd, ha a mérési idősorokat hozzáigazítják a melegebb évekhez, de valós időben nem teljesültek minden feltétel ehhez.
Mit jelent az ENSO-semleges helyzet?
Amikor sem El Niño, sem La Niña nincs jelen, jóval nehezebbé válik az időjárás előrejelzése: a szezonális prognózisok jelentős bizonytalanságot tartalmaznak, ilyenkor inkább a történelmi átlagokra és hosszabb távú trendekre lehet támaszkodni. A szakértők mégis arra számítanak, hogy a nyár forróbb lehet az átlagnál, hiszen a globális melegedési trend már beépült az időjárási rendszerbe.
Milyen lesz a 2025-ös atlanti hurrikánszezon?
Az El Niño általában visszafogja, míg a La Niña vagy az ENSO-semleges helyzet felpörgeti a hurrikánokat. Az Atlanti-óceán jelenleg szokatlanul meleg, ENSO pedig előrejelzések szerint semleges marad – vagyis minden adott egy mozgalmas szezonhoz. Az El Niño növeli a függőleges szélnyírást, ami „szétcincálja” a viharokat; idén azonban, El Niño hiányában, kevesebb akadályba ütköznek a hurrikánok.
Akadt már meglepő fordulat: bár minden logika szerint tavaly borzalmas szezonra lehetett számítani, végül nem következett be az elvárt „apokalipszis”. 2023-ban El Niño volt, mégis több vihar alakult ki az átlagnál – ez azt a kérdést veti fel, hogy a szupermeleg óceánok akár felülírhatják ezt az összefüggést.
Mikor jöhet a következő El Niño vagy La Niña?
Az amerikai meteorológiai szolgálat áprilisi jelentése szerint idén nyáron sem El Niño, sem La Niña nem várható, vagyis az ENSO-semlegesség őszig kitart. Őszre-télre ugyan nő a La Niña kialakulásának esélye, de továbbra is a semleges helyzet a legvalószínűbb. Fontos megjegyezni, hogy a tavaszi ENSO-előrejelzések tele vannak bizonytalansággal, hiszen az ENSO-rendszer télen fejlődik ki igazán, tavasszal viszont „szétmállik”, így ilyenkor nehezebb az értelmezés.
Éghajlatváltozás, ENSO és a viharok jövője
Nem tudni pontosan, hogyan hat az éghajlatváltozás az ENSO viselkedésére, de a gyorsuló óceáni és légköri melegedés aggasztó. A melegebb levegő több vizet képes magában tartani – ezért fordulhat elő egyre gyakrabban, hogy a hurrikánok óriási mennyiségű csapadékot zúdítanak bizonyos régiókra.
A meleg tengerek miatt a hurrikánszezon elhúzódhat, a viharok egyre északabbra törnek fel, és már távol a partoktól is életveszélyt jelentenek. Jó példa erre a 2024-es Helene hurrikán, amely több száz kilométerre a parttól pusztított az Appalache-hegységben.
Ugyanakkor az eddigi viharadataink csak néhány évtizedre nyúlnak vissza, a földtörténeti vizsgálatok szerint viszont régen is előfordultak pusztító hurrikánok klímaváltozási fordulóknál. A tudósok szerint, ha az óceánok tovább melegszenek, csak idő kérdése, hogy minden idők legextrémebb vihara is bekövetkezzen.
