Csendes kezdet, gyors terjedés
A járvány kezdete és felismerése között eltelt idő különösen kritikusnak bizonyult, ugyanis a betegség már a felismerés előtt is rohamosan terjedt éttermi szakácsok és piacokon dolgozók között. Ezeken a helyeken zsúfoltan tartottak élő állatokat, köztük egzotikus fajokat, mint például cibetmacskákat és mosómedvekutyákat is. Az első két hónapban a vírus már több egészségügyi dolgozót is megfertőzött.
A SARS 2003 elején Hongkongba is eljutott, amikor egy beteg férfi februárban utazott oda egy családi rendezvényre. A férfi útja alatt végig fertőző volt, és később bele is halt a betegségbe. Márciusra a WHO egyre több rejtélyes eredetű tüdőgyulladásos esetről számolt be Kínában, Hongkongban és Vietnámban. Március 15-én az amerikai járványügyi központ hivatalosan is SARS-nak nevezte el a betegséget, amelynek kórokozója egy addig ismeretlen koronavírus volt.
A járvány lefolyása és kutatásának eredményei
A SARS-járvány a felismerést követően még hónapokig tartott, összesen 28 országban jelent meg, az Egyesült Államokban 29 regisztrált esettel. A fertőzöttek halálozási aránya elérte a 9,6%-ot, ami rendkívül magasnak számít. Nem elhanyagolható, hogy 2004 elején, egy rövid fellángolás után, az agresszív kontaktkutatásnak és a gyors beavatkozásoknak köszönhetően végül sikerült megfékezni a járványt.
A második kitörési hullám lehetővé tette a tudósok számára, hogy jobban vizsgálják a piacokon árult állatokat, így 2017-ben biztos bizonyítékot találtak: a denevérek lehettek a vírus elsődleges gazdái, amelyek tömegesen éltek a lakott területektől pár kilométerre lévő barlangokban.
Tanulságok és kudarcos védekezés
Ebből kifolyólag a SARS-járvány valójában csak előjátéknak bizonyult a COVID-19 globális pandémiájához képest, amely ugyancsak egy koronavírusból alakult ki, és 2019 novemberétől terjedt el világszerte. A két vírus ugyanabba a családba tartozik, és nagy valószínűséggel állati forrásból származnak.
A kínai járványügy a SARS hatására jelentős fejlődésen ment keresztül, bevezette a korszerű betegkövetési és kontaktkutatási rendszereket, amelyek kulcsszerepet játszottak a későbbi járványkezelésben, például Wuhanban. Ugyanekkor a vakcinafejlesztés is lényegesen gyorsabbá vált: a SARS-CoV-2 felfedezésétől számítva két héten belül azonosították a kórokozót, és már 2020 márciusában klinikai vizsgálatok indultak új vakcinákkal.
Nem elhanyagolható tény, hogy a vadvilág élőhelyeinek bolygatását és a vadállatok piacra vitelét már akkoriban is veszélyforrásnak tekintették a kutatók, mégis a gyakorlat folytatódott a COVID-19 felbukkanásáig.
A különbségek okai
Bár a SARS és a hozzá hasonló vírusok, például a MERS, sokkal halálosabbak voltak, mégis könnyebben megfékezhetők voltak, mert főként akkor fertőztek, amikor a betegek már kórházban feküdtek, nem pedig láthatatlanul, az első tünetek megjelenése előtt. A COVID ezzel szemben már a tünetmentes szakaszban is gyorsan terjedt, így globális katasztrófává nőtte ki magát.
