Miért kell külön holdi óra?
A Hold gravitációja kisebb, mint a Földé, ezért ott az idő is kissé gyorsabban telik: minden földi 24 óra alatt a Holdon körülbelül 56 mikroszekundummal előrébb jár az óra. Ez bár csekélynek tűnik, hosszú távon komoly eltéréseket okoz – és ez óriási gond lenne a közelgő emberes holdmissziók, például az amerikai Artemis-program vagy az orosz–kínai Nemzetközi Holdkutató Állomás számára. (A Marson még nagyobb a különbség: ott naponta 477 mikroszekundummal gyorsabban telik az idő.)
Egy óra, ami nemcsak az időt mutatja
A Holdon dolgozó űrhajósoknak elengedhetetlen, hogy pontosan szinkronban legyenek a Földdel: a videóhívások, az adatmegosztás és a navigáció mind megbízható időzítést igényelnek. Ezért született meg az a speciális algoritmus, amely megbízhatóan átváltja a földi időt holdi időre. Az új kínai modell, amelynek leírása az Astronomy & Astrophysics folyóiratban jelent meg, ezer éven át is pontos marad.
Nemzetközi verseny: kié lesz a holdi szabvány?
A kínai kutatók rendszerét Lunar Time Ephemerisnek (LTE440) nevezik, és ez rendkívül gyorsan számolja ki a relatív időeltérést, különféle csillagászati tényezőket is figyelembe véve. A NASA ezzel párhuzamosan dolgozik saját megoldásán, a Coordinated Lunar Time (LTC) rendszeren, amelyet az év végére terveznek véglegesíteni. Az Európai Űrügynökség is önálló holdi időkeretet fejleszt. Bár több ügynökség is az LTE440-et használja majd viszonyítási alapnak, egyelőre kérdés, kié lesz a nemzetközi szabvány.
Időháború? Ezt senki sem akarja
A holdi idő szabványosítása elengedhetetlen, ellenkező esetben kaotikus helyzet alakulhat ki, és akár időzóna-háború is elkezdődhet az űrben. A pontos idő nem csupán részletkérdés – ez a Holdon folyó tudományos együttműködés alapja.
