Titokzatos múlt: mit tudunk a Homo habilisről?
A Homo habilis a legkorábban elnevezett emberfaj, amelyet 1964-ben vettek fel a családfánkra. Azonban máig sem világos, pontosan milyen is volt ez a mintegy 2,4–1,65 millió évvel ezelőtt élt faj. Hosszú évtizedekig mindössze három, töredékes csontváz adott támpontot – és ez is bőven hagyott teret a találgatásoknak. Idén azonban egy negyedik, részleges csontváz is előkerült, és ez újabb kérdéseket vetett fel: vajon a Homo habilist tényleg az emberek közé sorolhatjuk?
Hol kezdődik az ember? Az evolúciós vonal határai
Míg saját fajunk, a Homo sapiens egyértelműen a Homo nemzetséghez tartozik, a csimpánzok és a bonobók nem. Az emberi nemzetség kialakulása valamikor 6–8 millió évvel ezelőtt lehetett, amikor az evolúciós águnk elvált a csimpánzok törzsétől. De mikor és hogyan alakult ki pontosan a Homo?
Néhány ősi faj, például az Australopithecus afarensis – a híres „Lucy” is közéjük tartozik – hosszú, majomszerű karokkal és kicsi aggyal rendelkezett, és a kutatók többsége nem sorolja őket az emberek közé. Ebből kifolyólag sok antropológus tekintette már régóta a Homo habilist az első valódi embernek.
A kevés lelet miatt minden új felfedezés átírhatja a történetet
Tanzániában 1960-ban találták meg az első, igencsak töredékes H. habilis csontvázat. Az ekkor rekonstruált agytérfogat az átlagos mai emberének körülbelül 45%-át tette ki, míg az australopitekuszoké nagyjából 35%-át – tehát bizonyos előrelépést jelentett az emberi jelleg felé. Emiatt a H. habilist a Homo nembe sorolták, jelentése: „ügyes ember”.
Az új, kenyai lelet azonban ismét összezavarta a dolgokat. A mintegy 2 millió éves csontváz hossza nagyjából azonos az első példányéval, ám a karjai meglepően hosszúak és majomszerűek, sokkal inkább hasonlítanak „Lucy”-ra és rokonaira, mint ránk.
Vissza a kezdethez: ki minősül embernek?
Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy túl messzire mentünk a Homo nemzetség definíciójának kitágításában: egyes szakemberek szerint a hosszú, majomszerű karok azt jelzik, hogy a Homo habilis valójában nem tartozik az emberek közé. Korábban már voltak olyan vélemények, hogy a Homo habilist inkább az Australopithecus nembe kellene átsorolni, bár a nagyobb agytérfogat és a fogak emberi jellege ezt megkérdőjelezi. Felmerült az is, hogy esetleg egy teljesen új nemzetséget kellene alkotni számára, amelynek egyelőre még nincs neve.
Más kutatók viszont úgy vélik, a hosszú karok önmagukban nem zárják ki a Homo habilist az emberek köréből. Ebből kifolyólag elképzelhető, hogy a Homo nemzetség első képviselői még őrizték elődeik testfelépítését, mivel az evolúciós nyomás nem volt elég erős a karok megrövidüléséhez. Az is lehet, hogy a karok csak lassan alkalmazkodtak a kétlábon járó életmódhoz, és ez a faj egyfajta átmenetet képviselt az australopitekuszok és a későbbi emberek között.
A tudományos vita még hosszú ideig folytatódhat
Az evolúció annyira összetett folyamat, hogy meglepően nehéz egyértelmű határokat húzni: még abban sincs konszenzus, hogy pontosan mit értünk „nem” alatt. Így nem meglepő, hogy továbbra is vita övezi, hogy a Homo habilist az emberek közé sorolhatjuk-e, vagy sem.
A kérdés eldöntése még várat magára, és minden új lelet képes gyökeresen átírni azt, amit az emberi eredetünkről gondolunk.
