Egyre nő a kínai fölény
Habár Kínára jelentős amerikai vámok nehezednek, kereskedelmi többlete 2024 novemberéig rekordmagasra, 366 000 milliárd forintra nőtt. Exportja tehát jóval meghaladja az importot. Ugyanakkor a világszerte szállított konténerek 37 százaléka Kínából származik, ami emelkedést jelent a világjárvány előtti 31,7 százalékhoz képest. A gyenge jüan és a túltermelés is fokozta a kínai befolyást, ami egy csapásra megváltoztatta az erőviszonyokat.
Gyarapodó ellátási lánckockázatok
A világjárvány alatt egyértelművé vált, mennyire kiszolgáltatottak a vállalatok a kínai importnak. Ma már azonban a vállalatok és kormányaik számára a tét sokkal nagyobb: nemcsak a beszállítások akadálytalansága, hanem a geopolitikai függőség is kockázatot jelent. Az USA és Kína közti növekvő feszültségek miatt Peking exportkontrollal válaszolt, korlátozva például a ritkaföldfémek kivitelét. A feszültség minden céget érint, így a változások elkerülhetetlenné váltak.
Átalakuló stratégiák: kiszervezés helyett friendshoring
Bár még nem mondható el, hogy tömegesen telepítik haza a gyártást Európába, a vállalatok egyre inkább olyan országokat keresnek, amelyek politikailag és gazdaságilag biztonságosabbak számukra – jellemzően Mexikó vagy Délkelet-Ázsia kerül a célkeresztbe. Elképzelhető, hogy a kínai cégek maguk is ezeket a régiókat választják új üzemek létesítésére, vagy külföldi partnereikkel dolgoznak együtt.
A végkifejlet mindenkit meglepett
Ma már az európai cégek fele arról számol be, hogy kínai beszállítóik más piacokat is igyekeznek kiszolgálni, így csökkentve a kockázatokat. Az autógyártók, köztük egyre több kínai vállalat is, aktívan keresik a külföldi lehetőségeket. Bizonytalan azonban, rááll-e az ipar a teljes újrahonosítás útjára – a diverzifikáció főként baráti országok felé történik. Egy dolog biztos: az ellátási láncok talán sosem térnek vissza a korábbi állapotukba.
