Servo: A jövő RUST-ban íródik
Létezik azonban egy alternatív böngészőmotor, amely kihívója lehet a legnagyobbaknak – még ha kevesen hallottak is róla: ez a Servo. A projekt célja egy teljesen új webes renderelőmotor készítése RUST nyelven, amelynek két fő erőssége a többszálúság és a memóriabiztonság. A modern processzorok már régóta úgy működnek, hogy egyszerre több szálon képesek adatot feldolgozni; minél több szoftverkódot tudsz párhuzamosan végrehajtani, annál gyorsabb lesz az eredmény. A másik nagy előny, hogy a memóriabiztonság csökkenti a biztonsági rések kialakulásának esélyét: a Chromium fejlesztői szerint például a súlyos hibák kb. 70%-a erre vezethető vissza.
A Servo nemcsak technológiájában, de filozófiájában is eltér: nem egy nagy techcég, hanem az internet közössége, pontosabban egy műszaki tanácsadó bizottság irányítja az útját. Emellett kifejezett cél, hogy ne csak böngésző legyen – helyettesíthet más rendszerek komponenseit is, például dokumentummegjelenítő vagy PDF-olvasó modulokat. Az első igazán új böngészőmotor évtizedek óta, amely a többitől tanultak fényében teljesen új alapokra építkezik.
Saját teszt: Servo ma és a böngészők világa
Jelenleg nincs teljes értékű böngésző, amely Servo-motorra épül – de elérhető több platformra (Windows, macOS, Android, Linux) egy tesztverzió, amely ugyan csak minimális funkciókat kínál, de a motor erejét próbára teszi. Nincs benne szinkronizálás, könyvjelző, kiegészítő vagy más extrák. Az eredmény még vegyes: a legtöbb oldalnál legalább néhány megjelenítési hiba jelentkezik, néhány pedig teljesen szétesik – például a Google találati oldalain az elemek egymásra csúsznak, vagy a MacRumors (MacRumors) kezdőlapja összeomlik görgetés közben. Ugyanakkor oldalak, mint a Wikipédia (Wikipedia) vagy a DuckDuckGo tökéletesen működnek.
Az oldalon található látványtesztek (pl. Dogemania, Részecskefizika [Particle Physics]) remekül prezentálják a motor grafikai képességeit: MacBook Pro M4 Pro gépen simán futott 60 képkocka/másodperccel, igaz, macOS-en még nincs ARM-os kiadás, így egyelőre x86 emulációban kellett működnie. Összehasonlításképpen a Safari több mint 1500 képet is kezelt ugyanebben a tesztben, szintén 60 FPS-sel. A klasszikus Acid3 teszten a Servo 83/100 pontot ért el, míg a modern böngészők már 95 pont körül teljesítenek.
A Mozilla öröksége és a jövő kérdései
Érdemes kiemelni, hogy eredetileg a Mozilla indította el a Servo projektet 2012-ben, sőt, eleinte az is tervben volt, hogy idővel a teljes Firefox-motor Servo-ra vált. Végül a Mozilla inkább csak egyes részeit cserélte le: például elsőként a CSS-motort integrálták (Firefox 57 / Quantum), ennek köszönhetően drasztikusan nőtt a sebesség és csökkent a memóriahasználat. A folyamat jól haladt, mígnem nagy leépítések következtek; a fejlesztők többségét elbocsátották, és a projekt jövője bizonytalanná vált. A következő évben a Servo a Linux Foundation gondozásába került, itt ismét lendületet kapott: 2023-ban új támogatók csatlakoztak (többek között a Futurewei), és jelenleg is aktív a fejlesztés.
Létezhet alternatíva – vagy beolvaszt az óriás
Az USA Igazságügyi Minisztériuma jelenleg is vizsgálja a Google keresőpiaci dominanciáját, és az ítélet szerint lehetséges, hogy a Chrome-ot fel kell darabolni; vesztesként a Google nem köthet több keresőmotoros alkut böngészőgyártókkal. A Mozilla emiatt különösen aggódik, hiszen bevételeinek legnagyobb része a Google keresőalapértelmezettségéből származik: ha ezt elveszíti, súlyos létszámleépítésre, akár a Gecko-motor fejlesztésének leállítására is kényszerülhet.
Játék a lehetőségekkel: ha a Mozilla nem tud tovább pénzt szerezni, elképzelhető, hogy a Firefox is WebKitre vagy Chromiumra áll át – vagy a közösség átveszi a Gecko kódját egy Linux Foundation-szerű támogatás mellett, és folytatják az eredeti tervet, ami a Gecko fokozatos Servo-vá alakításáról szólt. Másik forgatókönyv szerint a Gecko teljesen eltűnik, a világ pedig végleg a Chrome és a Safari kétpólusúvá válik. Mindezek alapján mindenképp izgalmas figyelni, mire lehet képes a Servo, akár egy új korszak motorjaként.
