Az agyagok és a Mars hajdani vizei
Folyékony víz nélkül nem alakulhat ki agyag, a Mars agyagban gazdag területei pedig több száz méter vastagságúak. A Texasi Egyetem (University of Texas) kutatói több mint 150 agyaglelőhelyet vizsgálva arra jutottak, hogy ezek leginkább egykori tómedencék közelében találhatók, de nem ott, ahol korábban erős vízfolyások futottak. Ez azt jelenti, hogy itt inkább a vegyi mállás, mint a fizikai erózió volt jelen, és éppen ez segítette az épségben fennmaradó agyagrétegek kialakulását. A Földön is olyan területeken keletkeznek vastag agyagrétegek, ahol meleg és párás az éghajlat, és nincs heves erózió, ami lemosná a friss ásványokat.
Ami a Földön mészkő, az a Marson hiányzik
Bolygónkon a lemezek mozgása folyamatosan tár fel új kőzetet, amely víz és szén-dioxid (CO2) hatására karbonátokat, például mészkövet alkot. Ezek a folyamatok folyamatosan kivonják a CO2-t a levegőből, évmilliók alatt szabályozva a klímát. A Marsról azonban mindez hiányzik: nincsenek lemezek, nincs karbonát, az ősi vulkánokból felszabaduló CO2 pedig hosszabb ideig maradt az atmoszférában, melegebbé és nedvesebbé téve a bolygót.
Az agyag csapdái
A kutatók szerint az agyag nemcsak vizet, de számos kémiai vegyületet is magába zárt – ezek között ionokat is –, amelyek így nem reagálhattak a környező kőzettel karbonát képződése során. Ennek következtében a Mars felszíni agyagrétegei részben azok közé az okok közé tartoznak, amelyek miatt a várt karbonátásványok egyszerűen nincsenek jelen a Vörös Bolygón.
