Rejtélyes reakciók a kristályokon
A kutatók számítógépes szimulációkkal vizsgálták, hogyan viselkedik a hidrogén-cianid, ha megfagy, és azt találták, hogy egyes kristályfelületei különösen reakcióképesek. Ez lehetővé teszi, hogy olyan kémiai reakciók induljanak el, amelyek a szokásosnál sokkal hidegebb környezetben is végbemehetnek – így például a hidrogén-cianidból hidrogén-izocianid jöhet létre. Ez utóbbi vegyület még aktívabb, és nagyobb eséllyel alakíthat ki bonyolultabb, az élethez kapcsolódó molekulákat. A modellezett kristályok egy 450 nanométer hosszú hengerhez hasonlítanak, amelynek végei ékkőszerűen soklapúak – ezek a formák emlékeztetnek a korábban már megfigyelt pókhálószerű kristálystruktúrákra.
A világűrben sem ritka
Érdekes, hogy a hidrogén-cianid nem ritkaság a Naprendszerben sem: üstökösökön, bolygók és holdak légkörében is kimutatták, például a Szaturnusz Titán nevű holdján. Víz jelenlétében a hidrogén-cianidból polimerek, aminosavak vagy akár nukleobázisok – a fehérjék, illetve a DNS és az RNS építőkövei – jöhetnek létre. Most először sikerült feltérképezni, hogy egészen hideg, fagyott környezetben is olyan láncreakciók indulhatnak el, amelyek az élettel összefüggő molekulákhoz vezetnek.
Laboratóriumban bizonyíthatják az elméletet
A kutatók a következő lépésben kísérleti vizsgálatokat terveznek: például hidrogén-cianid-kristályokat zúznának össze víz társaságában, hogy friss felületek keletkezzenek, majd figyelnék, valóban kialakulnak-e komplex szerves molekulák a fagyos körülmények között is. A kutatást a Svéd Kutatási Tanács és a Nemzeti Szuperszámítógépes Infrastruktúra finanszírozza. Az eredmények azt sugallják, hogy a fagyott, mérgező világok is alkalmasak lehettek az élet kémiai kezdetére.
