Az élet és a Föld titkos kapcsolata a Vörös-tenger mélyén

A szaúd-arábiai King Abdullah Tudományos és Technológiai Egyetem (KAUST) kutatócsapata a Hatiba Mons hidrotermális kürtőiben a Vörös-tenger középső részén egyedülálló mikrobavilágot fedezett fel, amely teljesen új képet ad arról, hogyan formálja egymást az élet és a földtani környezet. Ezt a helyet két évvel ezelőtt, 2023-ban térképezték fel először; ekkor derült ki, hogy 778–1450 méter mélyen találhatók itt különleges, alacsony hőmérsékletű, vas-oxidból álló kürtők. Ezek mára a legnagyobb aktív, alacsony hőmérsékletű vas-oxi-hidroxid szellőzőrendszert alkotják a Földön.

Genetikai titkok a mélyből

A kutatók genom-alapú vizsgálatokkal több mint 300 mikroba-genomot rekonstruáltak öt kürtőből, így számos eddig ismeretlen élőlényt fedeztek fel. Ezek a genom-alapú elemzések nemcsak azt mutatják meg, hogy kik élnek itt, hanem azt is, mire képesek: hogyan tudnak túlélni, és hogyan formálják a környezetüket. A Hatiba Mons kürtőinél a mikrobák főként a vas, a kén, a nitrogén és a szén körforgását végzik, és jelentős mértékben olyan vasalapú anyagcserét folytatnak, amely egészen eltér a legtöbb ismert, kén- vagy metánalapú hidrotermális rendszerétől – így a hely valódi laboratórium az extrém körülmények kutatására.

A Föld jövője és múltja a Vörös-tengerben

Ezek a mikrobák oxidálják és redukálják a vasat, megkötik a szenet, illetve metabolizálják a ként és a nitrogént – olyan folyamatok, amelyek szorosan összekapcsolják a mikrobiális életet bolygónk kémiai-ásványi folyamataival. Az élőlények hálózatának megértése hozzájárulhat a bioenergia-termelés, a fémkinyerés és a környezettisztítás fejlesztéséhez is. A Hatiba Mons iszap- és kürtőrendszere emellett azt is megmutathatja, hogyan alakulhatott ki az élet a Föld korai időszakában, vagy hogy miként létezhet élet más, hasonlóan szélsőséges környezetekben a Naprendszerben.

2025, adrienne, phys.org alapján