Az élet építőkövei: ajándékba hozott vegyületek
A Theiától származó becsapódási anyagok nemcsak a Hold keletkezéséhez járultak hozzá, hanem a földi élet kialakulásához elengedhetetlen vegyületeket is magukkal hoztak. A Theia a Naprendszer távolabbi, hűvösebb vidékeiről érkezett, ahol jóval több illékony elem – például hidrogén és szén – található, mint a Naphoz közelebb eső régiókban. Ezek az illékony anyagok a fiatal Föld közelében uralkodó magas hőmérséklet miatt egyébként nem tudtak volna kicsapódni; a belső bolygók ezért nagyrészt nélkülözték őket.
Ennek következtében a Theia karbonban és szerves vegyületekben gazdag kőzeteket szállított, pótolva ezzel az élethez szükséges építőelemeket, amelyekből a Földön korábban hiány volt.
Ősi nyomok és új kutatások
A kutatók izotópos modellezést alkalmazva, földi és meteoritmintákban talált mangán és króm bomlását vizsgálták, hogy az első 15 millió év eseményeit vissza tudják követni. Az elmélet szerint az illékony elemek túlnyomó része ma sem a Föld saját anyagából származik, hanem egy külső, távolabbról érkező bolygó hozta el, amikor utat talált a Földre – az ilyen nagy ütközések azonban ritkák a belső Naprendszerben.
Más kutatások arra is jutottak, hogy a Theia a rendkívül fontos vízkészletünket is magával hozhatta, aminek egy része ma is a mélyben, a földköpenyben található; sőt, egy részének még nem volt ideje a felszínre vándorolni. Ez a felfedezés magyarázatot adhat arra a geológiai rejtélyre, hogyan maradhatott meg víz a sűrű, nehéz kőzetek között is.
Az univerzum barátságtalan oldalai
Az élet kialakulásához nemcsak a bolygó mérete és távolsága fontos; az illékony anyagok eredete talán még ennél is nagyobb jelentőséggel bír. Az exobolygók vizsgálata során felmerül, hogy a Földhöz hasonló planéták kevéssé lehetnek életbarátok, ha nem történt velük ehhez hasonló bolygóütközés. Az óriási szerencse – a Theia-becsapódás – nélkül a Föld ma is halott, víz és szerves vegyületek nélküli sivatag lenne.
