A szűkítés hátrányai
A tervezett egyetemi reformok azonban komoly nehézségeket tartogatnak a hátrányos helyzetűeknek. Az egyetemeket arra sarkallják, hogy csak egy-egy területre koncentráljanak, kiemelve az úgynevezett „alapfeladatot”. Ennek eredménye a képzési kínálat szűkülése lehet: a kevésbé népszerű, főleg művészeti és bölcsész képzéseket leépíthetik, míg a támogatások inkább a tudományos, technológiai és mérnöki területek felé tolódnak.
Mindez azt vetíti előre, hogy a már most is szűkülő tantárgyi kínálat tovább csökkenhet, ami elsősorban azokat a diákokat érinti hátrányosan, akiknek helyben vagy alacsonyabb belépési követelmények mellett lenne esélyük bejutni az egyetemre.
Helyi lehetőségek beszűkülése
Amikor egy régióban megszűnnek bizonyos szakok, úgynevezett „hideg foltok” alakulnak ki: ezek az ország olyan területei, ahol egyes egyetemi képzések nem érhetők el. A leginkább veszélyeztetett egyetemek általában azok, amelyek alacsonyabb pontszámot kérnek a jelentkezőktől – vagyis épp azok, amelyek megnyithatnák az utat a hátrányos helyzetűek előtt.
A szűkülő képzési kínálat nemcsak a diákok, hanem a helyi közösségek lehetőségeit is korlátozza. Az egyetemen maradó helyi diákok sokszínű tudása segíthetné a helyi vállalkozásokat is.
Fokozódó verseny és növekvő különbségek
A reform nyomán tovább nőhet a presztízskülönbség az egyetemek között. Különösen veszélyes, hogy csak a legerősebb intézmények maradhatnak meg egy-egy területen, míg a kisebbeknek kevés esélyük marad fejlődni. Ez a rendszer kizárhatja azokat, akiknek nagy szükségük volna fejlődési lehetőségre.
Különösen fontos kiemelni, hogy az angliai felsőoktatás akkor lehet igazán sikeres, ha minden réteg számára elérhető. Ezért, mielőtt szűkítjük a kínálatot, minden döntésnél gondosan mérlegelni kell a hátrányos helyzetűek lehetőségeit és a felsőoktatás valódi célját.
