A tünetek útvesztője
A férfit a Massachusetts General Hospital intenzív osztályára vitték vissza, ahol korábban a vesét is kapta. Az orvosok minden lehetséges fertőzést kizártak: gyógyszerei védelmet nyújtottak a herpeszvírusok, a cytomegalovírus és számos bakteriális fertőzés, valamint a leggyakoribb immunszupprimált betegeket veszélyeztető gombák ellen is. Egy laborlelet azonban kiugró volt: jelentősen megnőtt az eozinofil sejtek száma a vérében – ez a fehérvérsejt-típus főként parazitafertőzés esetén emelkedik meg. Hasán vöröseslila kiütések jelentek meg, ami szintén parazitás fertőzésre utalt.
A páciens otthon állatokat tartott, egy macskától meg is karcolódott, de a macskák által terjesztett legismertebb bakteriális fertőzések kizárhatók voltak, ahogyan az Egyesült Államokban előforduló, háziállatoktól elkapható paraziták sem okoznak ilyen súlyos állapotot.
A szálak a trópusokra vezetnek
A vizsgálatok ezután egy ritka fonálféreg, a Strongyloides irányába terelték a gyanút. Ez a bélférgességet okozó élősködő főként trópusi vidékeken fordul elő, egészséges embereknél általában nem okoz tüneteket. Azonban immungyengített betegeknél végzetes kimenetelű, az egész testet érintő fertőzés alakulhat ki: a parazita egyre gyorsabb életciklussal terjed, több szervbe – köztük a májba, agyba, nyirokcsomókba és izmokba – is eljuthat.
Kiderült, hogy a vesét adományozó elhunyt donor a Karib-térségből származott, és nem szűrték Strongyloides-fertőzésre. Utólag az is kiderült, hogy a donor vérében voltak a parazita elleni antitestek, míg a páciensnél a műtét előtt ilyen nem volt. Végül kimutatták a fonálférgeket a férfi tüdejében és székletében, valamint a bőrmintavétel is igazolta jelenlétüket: a hasi kiütéseket a bőrön átvándorló férgek okozták.
Halálos féreg elleni küzdelem
Ilyen kiterjedt fertőzés esetén a legerősebb féreghajtót intravénásan kellene adni, de a Strongyloides ellen hatásos ivermektin Amerikában emberi használatra csak szájon át engedélyezett. A férfinál azonban a súlyos gyomor-bélrendszeri zavarok miatt az orális felszívódás sem volt biztosítható. Az orvosok ezért külön engedéllyel, a bőr alá adagolták a gyógyszert (ezt egyébként csak állatorvosok alkalmazzák), illetve szájon át is adták neki. Közben arról is értesültek, hogy a donor másik veséjét kapó beteg is kritikus állapotba került.
Végül mindkét páciens felépült, de az eset egyértelművé tette: paraziták – főként Strongyloides – esetén különös figyelemre és szűrésre van szükség transzplantáció előtt, főleg, ha a donor trópusi országból származik. Az Egyesült Államokban a transzplantációhoz kapcsolódó fertőzések aránya mindössze 0,14 százalék, ám a parazita eredetű átvitelek 42 százalékát ez a féreg okozza, ezért 2023-ban szigorították a transzplantációs szűrési előírásokat.
