
Miért nem lesz káposzta a brokkoliból?
Sok virágos növény képtelen saját magával vagy közeli rokonaival szaporodni – ez az úgynevezett öninkompatibilitás. Így a növények elkerülik a beltenyésztés káros hatásait. Ám amikor a távolabbi rokonok pollenje érkezik, például a brokkolié a kelkáposztára, a rendszer bonyolultabb: valahogy meg kell akadályozni, hogy ezekből hibrid szuperzöldség – például leveles kel–brokkoli – jöjjön létre. Pedig a távoli rokonok keresztezése új fajtákat eredményezhet, ami az élelmezésbiztonság szempontjából ígéretes lenne.
A pollenek titkos nyelvezete
A kutatók a Brassicaceae családot, vagyis a káposztaféléket – brokkolit, karalábét, repcét és társaikat – vizsgálták, hogy feltárják az „interspecifikus inkompatibilitás” (ISI) részleteit. Felfedezték, hogy az öninkompatibilitást irányító SRK nevű fehérje nemcsak a saját pollent „szemléli gyanakvással”, hanem a távolabbi rokonokét is felismeri. Ha a bejövő pollen például az Arabidopsis nevű rokontól származik, az SRK érzékeli rajta a SIPS nevű kémiai jelet, majd aktiválja a FERONIA fehérjét. Ez a jelátviteli lánc reaktív oxigénfajokat (ROS) termel, amelyek blokkolják a pollent – így az nem termékenyíti meg a növényt.
Új stratégiák a növénynemesítésben
A csapat rámutatott: most már célzottan lehet fejleszteni olyan keresztezési módszereket, amelyekkel mégis áthidalhatjuk a fajok közötti akadályokat a Brassicaceae családon belül. Ez forradalmasíthatja a növénynemesítést, gyorsabbá és hatékonyabbá téve az ígéretes tulajdonságok átadását a haszonnövények között.
