
Újkeletű kémiai eredet
Egy friss kutatás alapján – amelyben a Penn State tudósai vettek részt – nem kizárt, hogy Bennu aminosavainak egy része rendkívül hideg, erős radioaktív sugárzásnak kitett körülmények között keletkezett, amikor a Naprendszer még csak kialakulóban volt. A mintákban lévő kémiai jelek mást mutatnak, mint amire eddig gondoltak: ezek az aminosavak egészen eltérő, sokkal zordabb fizikai környezetben jöhettek létre, mint amit az az elmélet feltételezett, amely eddig az aszteroidákban található aminosavak születését magyarázta.
Allison Baczynski, a kutatócsoport társszerzője elmondta: most már úgy tűnik, sokféle körülmény létezik, ahol az élet építőkövei kialakulhatnak, nemcsak meleg, folyékony vízben.
Különleges izotópos vizsgálatok
A kutatók egy teáskanálnyi Bennu-porral dolgoztak, és olyan precíziós műszereket alkalmaztak, amelyekkel az atomok tömegbeli különbségeit, vagyis izotópjait is vizsgálni tudták. Ezekből az apró eltérésekből következtettek arra, hogyan alakultak ki a különféle molekulák.
A munka középpontjában a glicin állt, amely a legegyszerűbb aminosav, és szinte minden élőlény alapköve. Mivel a glicin sokféle kémiai úton is létrejöhet, a tudósok gyakran használják az élet előtti kémia nyomjelzőjeként. Ha ilyen vegyület található aszteroidákban vagy üstökösökben, az is arra utal, hogy az élethez szükséges összetevők közül sokat maga az űr szállított a Földre.
Megdől a meleg víz elmélete
Hosszú időn át a Strecker-szintézist tartották a glicin aszteroida-eredetének fő magyarázatának, amely során hidrogén-cianid, ammónia és aldehidek vagy ketonok egyesülnek folyékony vízben – vagyis mérsékelten meleg, vízben gazdag környezetben.
Azonban a Bennuból származó izotópos bizonyítékok alapján nem kizárt, hogy a glicin itt jégből, nagy dózisú sugárzás hatására keletkezett, a Naprendszer peremterületeinek dermesztő hidegében. Ezenfelül az új műszerek nélkül ilyen eredményeket sosem tudták volna kimutatni.
A Bennu és a Murchison meteorit összevetése
Korábban főként a Murchison meteoritban vizsgálták az aminosavakat: az 1969-ben Ausztráliában földet ért meteorit mintáiban szintén számos aminosavat találtak. A kutatók most Bennu aminosavait hasonlították össze a Murchisonban fellelhetőkkel. A két forrás kémiai összetétele jelentős különbségeket mutatott: a Murchison esetében a vegyületek feltehetően folyékony vízben, mérsékelt hőmérsékleten születtek, épp olyan körülmények között, amilyenek a Föld korai története során is adottak lehettek.
A Bennu mintáinál azonban egészen más izotópos mintázatok jelentek meg – nem kizárt, hogy Bennu és a Murchison szülőégitestjei a Naprendszer két egészen különböző régiójából származnak.
Amikor az aminosavak nem tükrözik egymást
Vagyis nemcsak a keletkezési körülmények, hanem a molekulák belső szerkezete is kérdéseket vet fel. Az aminosavak két, egymás tükörképére emlékeztető formában is léteznek, mint a bal és jobb kéz. Korábban azt hitték, hogy ezek izotópos összetétele is azonos. Ezzel szemben Bennunál a glutaminsav két változata között meglepően nagy nitrogénizotóp-különbséget találtak. Miért ilyen eltérőek ezek az azonos molekulák? Ez a rejtély még további vizsgálatokat igényel.
Nem kizárt, hogy még többféle kémiai út rejtőzik az élet születése mögött, mint eddig gondoltuk.
