Egy különleges kozmoszból érkezett „sztár”
A 3I/ATLAS csupán a harmadik olyan intersztelláris üstökös, amelyet sikerült észlelni. 2025 júliusában, amikor a csillagászok először fedezték fel, már 221 000 km/h-val száguldott a Jupiter pályáján belül. Eredetéről sokat találgattak – néhányan azt is felvetették, hogy akár idegen szonda is lehet, ám a szakértők többsége szerint biztosan természetes, más csillagrendszerből származó üstökösről van szó. Az üstökös sok millió év alatt utazott idáig, miközben gravitációs parittyahatással gyorsult különféle csillagok és ködök között.
Az üstökös, ami életet hozhatott
Ahogy az ATLAS közelebb került a Naphoz, felületi jégpáncélja szublimálni, vagyis párologni kezdett; a gázok így robbanásszerűen törtek elő, csóvát és hatalmas „komát” formálva. Mivel az üstökös egyharmada vízjégből áll, hatalmas mennyiségű, szénben gazdag anyag tört a felszínre decemberi napközelsége során. Ezek között ott voltak a szerves molekulák is – a földi élet alkotóelemei –, valamint koromszerű anyagok és kőzetszemcsék. Ezáltal arra lehet következtetni, hogy az üstökösök, köztük a 3I/ATLAS is, talán fontos szerepet játszottak az élet összetevőinek bolygónkra való eljuttatásában.
Váratlan szerencse a tudósoknak
A SPHEREx (teljes nevén Spectro-Photometer for the History of the Universe, Epoch of Reionization, and Ices Explorer) 2025 márciusában indult, főként az univerzum szerkezetének feltérképezésére, infravörös érzékelőivel. Váratlan szerencse volt, hogy pár hónappal a fellövés után máris megfigyelhette ezt az intersztelláris vándort december 8. és 15. között. A kutatócsoport szerint tudományos szempontból kivételes szerencse, hogy az űrtávcső éppen a megfelelő pillanatban volt a megfelelő helyen ahhoz, hogy ilyen részletes adatokat gyűjtsön az üstökösről.
Utolsó találkozás: Jupiter felé tart
A 3I/ATLAS jelenleg a Jupiter térsége felé tart, ahol a NASA Juno-űrszondája még egy utolsó lehetőséghez jut, hogy közelről megvizsgálja, mielőtt az üstökös örökre elhagyná Naprendszerünket.
