Új kihívások, bonyolultabb missziók
A következő lépcsőben, az Artemis III és Artemis IV küldetéseken összetettebb műveletek következnek. Több űreszköz összehangolt együttműködésére, és végül az ember Holdra juttatására készülnek. Az idei tapasztalatok alapján világos: a mostani sikerek után a NASA-nak tényleg szabadjára kell engednie a kreativitását. Lényeges hangsúlyozni, hogy a következő lépésekhez kritikus fontosságú rendszerek összhangjára van szükség.
Space Launch System (SLS) – Erőteljes rakéták és tornyok
Az Artemis II történelemkönyvbe illő startját az SLS rakéta kifogástalan teljesítménye biztosította: a holdkerülő pályát 99%-os pontossággal sikerült elérni. Az Artemis III fő rakétatestét még június során átszállítják a gyártóüzemből (Louisiana, Michoud) a Kennedy Űrközpontba, Floridába, más alkatrészek már megérkeztek.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a mobil kilövőtorony kisebb károkat szenvedett; azt rövidesen felújítják, majd elkezdődhet a következő küldetés összeszerelése. Az SLS fejlesztése ugyan sokkal tovább tartott a vártnál, de mostanra javult az ütem.
Továbbra is kérdéses a rakéta felső fokozata, pontosabban az utolsó meglévő, úgynevezett Interim Cryogenic Propulsion Stage. Várhatóan ezt csak az Artemis IV küldetésnél használják fel, míg az Artemis V már az új Centaur V fokozattal indulhat.
Orion – Hőpajzsok és szelepek csapdájában
Bár az Orion űrhajó sikeresen teljesítette az Artemis II feladatait, a következő missziókra nem minden gond tűnt el. Néhány hónapja még az Artemis III Orion-egységeinek 2028 januárjára tervezték a készenlétét, ám időközben módosult az ütemezés: most 2027 közepére tűzték ki a startot, amely csak Föld körüli pályán végrehajtott dokkolást tartalmazna egy holdkomppal. Maga a leszállás inkább az Artemis IV-re tolódik, céldátum: 2028.
A NASA és a Lockheed Martin feladata az Orion gyártásának gyorsítása. Immár új, porózusabb hőpajzzsal felszerelt változatot kapnak a következő egységek, ez optimálisabb védelmet ad majd – ráadásul az Artemis III-nál kisebb sebességgel térnek vissza, hiszen a kapszula csak Föld körüli sebességig gyorsul.
Sok munka vár még a szervizmodul héliumszelepjeinek fejlesztésére is, ugyanis az Artemis II során tapasztalt héliumszivárgás – ha nem is kritikus az Artemis III esetén – egy holdpályára érkező Artemis IV-nél már végzetes lehetne. A szerkezet áttervezése elengedhetetlen.
Holdkompok versenyfutása: SpaceX és Blue Origin
Az Artemis III és Artemis IV legnagyobb kihívása a holdraszálló egységek fejlesztésében rejlik, amelyekért a SpaceX és a Blue Origin versenyez. Mindkettő biztató előrelépéseket tett, de a prototípusok és a valódi, űrhajósokat szállító variánsok között óriási szakadék tátong.
Lényeges hangsúlyozni, hogy már az Artemis III számára sem lesz könnyű megfelelni a szigorú, emberes repülésre vonatkozó minősítési követelményeknek, főként a hőháztartás és a kabinnyomás beállításai terén. Ennek a műszaki összehangolásnak a 12–18 hónapon belüli végrehajtása emberfeletti feladat.
Az Artemis IV esetében még összetettebb kihívás vár a csapatokra: a SpaceX-nek meg kell tanulnia Föld körüli pályán utántölteni a Starshipet, majd ezt rutinszerűen végre kell hajtania. A Blue Originnek pedig egyelőre alig van űrrepülési tapasztalata, a Blue Moon holdkomp fejlettebb változatának fejlesztése és éles tesztje még messze van. Az igazán nagy kérdés: fel tudják-e gyorsítani a tanulási folyamatukat.
Űrruhák: nagy a nyomás az Axiom Space-en
Az Axiom Space jelen pillanatban az egyedüli szereplő a NASA űrruha-fejlesztési programjában – miután a másik pályázó céggel 2024-ben felbontották a szerződést. A most debütáló AxEMU (Axiom Extravehicular Mobility Unit) ruha kulcsszerepet kaphat a jövő űrsétáin. Isaacman, az Artemis-program egyik meghatározó alakja, tervezi az AxEMU legalább egy példányát az Artemis III repülésén is kipróbálni – igaz, csak mikrogravitációs körülmények közt. Ugyanakkor a fejlesztés üteméről kevés információ áll rendelkezésre; augusztusban például még csak víz alatti tesztek zajlottak.
Kereskedelmi leszállóegységek: új szereplők próbálkozásai
Már nyolc éve tart a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services) programja, amelyben privát cégek kisebb-nagyobb rakományokat juttathatnak el a Holdra. Azóta három vállalat próbálkozott leszállással: az Astrobotic kudarcot vallott, a Firefly sikerrel járt, az Intuitive Machines pedig egy sikeres és egy sikertelen misszióval zárt. A következő évben további négy CLPS-küldetés várható.
E cégeknek kulcsszerepük van abban, hogy az Artemis-program megvalósítsa nagyszabású holdbázis-építési terveit, ahol akár tonnányi rakományt is képesek leszállítani. Ahhoz, hogy a nemzetközi űrkutatás kitűzött céljai hosszú távon fenntarthatók legyenek, ezeknek a cégeknek is fel kell nőniük a feladathoz.
A következő lépés: a tényleges munka indul
Jóllehet ma este a NASA ünnepel, mindenki tudja, hogy a java még csak most kezdődik – mostantól nem elég célt lőni, valóban betalálni kell.
