Rendhagyó út a partra
Az Artemis II személyzete nem a szokásos part menti sétát választotta: az űrhajósok 695 000 mérföldet (1,1 millió km) tettek meg, hogy Floridából Kaliforniába jussanak – persze a Holdat megkerülve. A visszatérés utolsó szakasza igazi idegtépő élmény volt: az Orion 56 300 km/h sebességgel száguldott be a Föld légkörébe, eközben a hőpajzsnak 2 800 Celsius-fokos hőmérsékletet kellett elviselnie. Az űrhajósok mintegy 3,9 g-s terhelést éltek át, ami majdnem négyszerese a földi gravitációnak, így saját testük is négyszer nehezebbnek tűnt számukra ebben a kritikus 14 percben.
A landolás mesterműve
Külön figyelmet érdemel, hogy a kapszula három fékezőernyője tökéletesen működött: a sebességet 31 km/h-ra lassították, mielőtt az Orion vízre ért. A kommunikáció hatperces kimaradása után helyreállt a kapcsolat a földi irányítással, ekkor már milliók követték figyelemmel világszerte az eseményeket. A leszállást követően a kapszula oldalajtaja kinyílt, a négy missziótag – Wiseman, Victor Glover, Jeremy Hanson és Christina Koch – egészségesen hagyta el a járművet. A könnyített visszaszokás érdekében azonnal orvosi ellenőrzésen estek át, majd helikopterrel szállították őket a USS John P. Murtha fedélzetére teljes kivizsgálásra.
Technológiai bravúr a hazaúton
A leszállás sikerességéért a fejlett hőpajzs volt a felelős. Ez 186 Avcoat-blokkból áll, amelyek speciális, elpárolgó (ablatív) anyagként viselkednek, vagyis elnyelik, majd el is vezetik a hőt a kapszulától. Ez az oka, hogy az Orion épségben átvészelte a Föld légkörének perzselő kapuját. A kapszula különlegességéhez tartozik egy öt darabból álló légzsákrendszer (CMUS), ami szükség esetén négy percen belül talpra fordítja a járművet, ha az fejjel lefelé landolna. Ez nem csupán a kommunikáció fenntartása, hanem az űrhajósok biztonsága miatt is alapvető.
A Hold miatt még nem lehet lazítani
A megszokott eljárás szerint az űrhajósokat földet érés után karanténba zárják, hogy kizárjanak minden potenciális fertőzésveszélyt. Ez azonban az Artemis II esetében másképp alakult: mivel a személyzet tagjai végig a kabinban maradtak, és nem érintkeztek holdi talajjal, nem volt szükség elkülönítésre. Az utazás alatt legfőbb feladatuk a Hold távmegfigyelése, fotók készítése és eddig nem látott részletek rögzítése volt.
Mi jön ezután?
Joe Biden elnök személyesen gratulált a NASA adminisztrátorának a sikeres landolás után. Bár az idei költségvetés-tervezetben 5,6 milliárd forinttal kevesebb forrást irányoztak elő az űrügynökség számára, a holdprogram hosszú távú támogatása nem kérdés. Már készül az Artemis III, amelyet 2027-re terveznek; ez lehet az első olyan küldetés évtizedek óta, amely során ismét ember léphet a Hold felszínére. Az Artemis IV és V programokkal pedig 2028-tól állandó holdi jelenlétet tervez a NASA, ami akár holdbázis építéséhez is vezethet.
Új korszak a felfedezésben
A visszatérés után az űrhajósok most újra megtapasztalhatják a Föld gravitációját, ami kilenc nap súlytalanság után nem kis próbatétel. A földi irányításban ünnepelnek: a visszatérés sikere az egész NASA-csapat közös diadala, amely már most történelmet írt, és új lendületet ad a Hold- és űrkutatási terveknek. A következő években az Artemis-missziók révén megnyílhat az út nemcsak a Holdon, hanem később akár a Mars felé is. A kérdés csak az: készen állsz, hogy részese legyél az új űrkorszak történetének?
