Egy égitest, amely történelmet ír
Fontos kiemelni, hogy az Apophis égi pályája során a világűr történetében először adatik meg, hogy egy ilyen nagy aszteroida szabad szemmel is jól kivehető lesz az égen. Fényessége hasonló lesz a Göncölszekér (Nagy Göncöl, angolul Big Dipper) csillagaihoz: halvány, de tiszta égbolt esetén könnyen megfigyelhető. A várható közelség mind a laikusoknak, mind a tudósoknak egyedülálló élményt kínál. Ugyanakkor a tudománynak ez még többet jelent: egyszeri lehetőséget arra, hogy valós időben figyelje meg, miként változtatja meg a Föld tömegvonzása egy ilyen hatalmas aszteroida mozgását és szerkezetét.
Apophis: a káosz istene a kutatók célkeresztjében
2004-es felfedezésekor az Apophis egészen más hírnévre tett szert: akkor még 2,7%-os becsült esély volt arra, hogy 2029-ben eltalálja a Földet. Ez minden idők legmagasabb riasztási szintje volt a Torino-skálán. Az égitest a 99942 Apophis nevet kapta az egyiptomi halálisten után, innen ered a „káosz istene” becenév.
Azóta folyamatosan pontosították a pályáját: 2021-re már hivatalosan lekerült minden ütközési veszélyt jelentő listáról. Ma már szinte kizárt a becsapódás veszélye, bár teljes bizonyossággal csak három év múlva lehetünk, amikor minden, az Apophis pályáját befolyásoló ismeretlen tényezőt kizárnak. Jelenleg az ütközés esélye egy a milliárdhoz.
A Föld biztonságban, Apophis élete teljesen megváltozik
Fontos hangsúlyozni, hogy a Föld szinte meg sem érzi majd az Apophis közelségét, ám az aszteroida sorsa alapjaiban változik meg. Mindössze 30 000 kilométerrel (nagyjából a Föld körül keringő műholdak magasságában) halad el bolygónk mellett, és ez a gravitációs találkozás átrajzolja a pályáját: az addig szűkebb, Aten-típusú pályát tágabb Apollo-típusra váltja. Forgása is instabillá válhat, akár egy teljesen új tengely körül kezdhet el pörögni.
Űrkutatási nagy dobás készül
Az OSIRIS-REx űrszonda új küldetést kapott: OSIRIS-APEX néven már 2029 előtt az Apophist veszi célba, hogy feltérképezze a felszínét, vizsgálja a forgását, és megmérje, hogyan hat rá a földi gravitáció. Sőt, most először nyílhat lehetőség egy ilyen nagy aszteroida belső rengéseinek mérésére. Eddig a tudomány mindössze két másik égitestnél tudta ezt vizsgálni: a Földnél és a Holdnál.
Az ESA RAMSES (Gyors Apophis Küldetés az Űrbiztonságért, angolul Rapid Apophis Mission for Space Safety) néven saját űrszondát tervez indítani, amely 2028 tavaszán startolhat, és 2029 februárjára érheti el az Apophist. A tervek között szerepel egy szeizmométer elhelyezése a felszínen, valamint a gravitáció által keltett porfelhők keresése is.
Bolygóvédelmi tanulságok
Mindezek miatt az Apophis elhaladása nemcsak csillagászati látványosság, hanem a bolygóvédelem főpróbája is. Bár most nincs veszély, a közvetlen vizsgálat segít felkészülni a lehetséges jövőbeli fenyegetések elhárítására. Az így nyert adatok javítani fogják a MI-alapú modelleket, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek, ha újabb aszteroidák közelednek.
Fontos hangsúlyozni: ne féljünk az aszteroidáktól! Elsősorban ismernünk és értenünk kell őket – ebben most óriási lépést tehet az emberiség.
