Az Antarktisz jövője brit kézben, Amerika visszalép

Új lendület a brit kutatásban

A 15 000 tonnás, helikopter-leszállópályával és high-tech laborokkal felszerelt jégtörő hajót a British Antarctic Survey (BAS) üzemelteti, amely kulcsszerepet tölt be az Antarktisz változásainak világszintű hatásainak feltárásában. A hajó fedélzetén dolgozó tudósok – például Peter Davis óceanográfus – szerint minden, ami az Antarktiszon történik, hatással van az egész bolygóra. Mégis, miközben az USA visszavonul a kutatásokból, egyre több ország – köztük Dél-Korea is – vállal egyre nagyobb szerepet, például a Thwaites-gleccser olvadásának vizsgálatában, amely jelentősen növelheti a tengerszintet világszerte.

Amerika visszavonulása, geopolitikai játszmák

Fontos megjegyezni, hogy Donald Trump kormánya nemcsak kivonta az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből (Párizsi Megállapodás – Paris Agreement), hanem az Antarktisz-kutatást szolgáló egyetlen amerikai jégtörő hajó bérletéről is lemondott, sőt, a pótlására fejlesztendő új hajót is parkolópályára tette. Ehelyett Amerika inkább az Északi-sarkvidéken akarja megerősíteni katonai jelenlétét – logikus lépés, tekintve, hogy a gyorsabban olvadó jégtakaró miatt egyre hozzáférhetőbbek az olaj- és ásványkincsek, valamint az új hajózási útvonalak. Trump ezért jelentett be megállapodást Finnországgal 11 új jégtörő építéséről az amerikai Parti Őrség számára – kihangsúlyozva ezzel a stratégiai előnyt.

Brit esélyek, új kockázatok

Stephanie Martin, aki a brit bálnakutatási projektet koordinálja, lehetőséget lát az amerikai kivonulásban a brit tudomány számára, de rámutat: Kína és Oroszország is arra vár, hogy a keletkezett űrt a saját érdekei szerint tölthesse ki. A Sir David Attenborough 200 millió fontból (kb. 91 milliárd forintból) épült, és várhatóan november végén érkezik meg a Rothera Kutatóállomásra, amelyet most a modern Discovery épülettel (Discovery Building) bővítettek.

Vadvizek, nagy bálnák – múlt és jövő

Martin Vadvizek Bálnái (Wild Water Whales) nevű programja drónokat és egyéb technológiákat használ a bálnaállomány – például a kék- és púposbálna – kutatására. Különös figyelmet fordítanak a táplálékul szolgáló krillre is, amelyet a klímaváltozás veszélyeztet. Fotókat készítenek az egyes példányokról, valamint bőr- és zsírmintákat is gyűjtenek, hogy genetikai vizsgálattal meghatározhassák a bálnák nemét. A 20. századi intenzív vadászat után a púposbálna-populáció már majdnem elérte a 60%-os visszaerősödést. A hajó fedélzetén akár 50 tonnás eszközöket is tudnak mozgatni, legyen szó merülő robotokról vagy a víz vezetőképességét, illetve hőmérsékletét mérő műszerekről.

Múlt tanulságai, jelen kihívásai

A tervek szerint a világ egyik legjobban felszerelt sarkkutató hajója számos antarktiszi kutatóállomást, valamint elszigetelt területeket is felkeres majd. A több százezer éves jégmagminták vizsgálatával betekintést nyerhetünk az éghajlatváltozás hosszú távú folyamataiba. Az Egyesült Királyság nem bírálja nyíltan amerikai szövetségesét, de az együttműködés mellett egyértelműen kiáll az éghajlatváltozás globális fenyegetése ellen.

2025, adminboss, phys.org alapján